kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abonyi Árpád - A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1905-ik évre [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/229/2196229.jpg "Abonyi Árpád - A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1905-ik évre [antikvár]")
A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1905-ik évre [antikvár]
Abonyi Árpád, Balla Miklós, Bródy Miksa, Dr. Frenkel Bertalan, Dr. Szalárdi Mór, Dr. Vrábély Ármánd, Feleki Sándor, Földes Imre, Gaal Mózes, Gellért Oszkár, Jörgné Draskóczy Ilma, Kovács Zsigmond, Krúdy Gyula, Lenkei Henrik, Mezey Sándor, Neményi Erzsébet, Palágyi Lajos, Prém József, Sas Ede, Tabódy József, Varsányi Gyula, Verner László
A jótékonyság művének gyakorlására hívjuk fel újból közönségünket, midőn naptárunkkal eléje lépünk. Megmaradtunk szerkesztésének eddigi módja mellett, mely vállalatunkat oly előkelő irodalmi színvonalra emelte s neki másfelől - épen ezért - annyi barátot szerzett. De hány kitünő irodalmi vállalkozás kínál ma tartalmas olvasmányt és aesthetikai élvezetet! Ám a midőn mi ugyanezt teszszük, olvasóinkat annak a jóleső meggyőződésnek erkölcsi élvezetében is részesítjük, hogy filléreivel egy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
8480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A jótékonyság művének gyakorlására hívjuk fel újból közönségünket, midőn naptárunkkal eléje lépünk. Megmaradtunk szerkesztésének eddigi módja mellett, mely vállalatunkat oly előkelő irodalmi színvonalra emelte s neki másfelől - épen ezért - annyi barátot szerzett. De hány kitünő irodalmi vállalkozás kínál ma tartalmas olvasmányt és aesthetikai élvezetet! Ám a midőn mi ugyanezt teszszük, olvasóinkat annak a jóleső meggyőződésnek erkölcsi élvezetében is részesítjük, hogy filléreivel egy olyan jótékony ügyet mozdított elő, mely nagy kihatással van társadalmunkra, államunkra és nemzetünkre egyaránt. Ha nem tudná már közönségünk, ebből is sejtené, hogy az elhagyatott és pusztuló emberanyag megmentéséről van szó. Mert ez nálunk a feladatok feladata. A lelenczház vagy a gyermekmenhely - ez a legnagyobb társadalmi jólét-intézmény - a legállandóbb értékű politikai akció, a legsürgősebb nemzeti vállalkozás. Mi pedig köszönjük olvasóinknak, hogy jótékonyságukkal abba a helyzetbe juttatnak, hogy e dicső feladatot tovább is munkálhatjuk.Budapest, 1905.A szerkesztőség.
Termékadatok
Cím: A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1905-ik évre [antikvár]
Szerző:
Abonyi Árpád
,
Balla Miklós
,
Bródy Miksa
,
Dr. Frenkel Bertalan
,
Dr. Szalárdi Mór
,
Dr. Vrábély Ármánd
,
Feleki Sándor
,
Földes Imre
,
Gaal Mózes
,
Gellért Oszkár
,
Jörgné Draskóczy Ilma
,
Kovács Zsigmond
,
Krúdy Gyula
,
Lenkei Henrik
,
Mezey Sándor
,
Neményi Erzsébet
,
Palágyi Lajos
,
Prém József
,
Sas Ede
,
Tabódy József
,
Varsányi Gyula
Verner László
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 180 mm x 240 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............