A Hét évkönyve 1986. [antikvár]

NYOLCADIK ÉVKÖNYVÜNK Statisztikusok 'becslése szerint az emberiség egyharmada kisgyerek vagy tanuló ifjú Ennek az egyharmadnak a sorsa és élete bolygónk jövőjével lesz egyenlő. Nincs e ténymegállapításban seMmi újdonság; a gyorsuló időben, századunk ritmust váltó történelmében azonban, mind tudatosabban, mind fokozottabb figyelemmel és felelősségérzettel fordul a kétharmad — a felnőtt emberiség — az ifjúság felé. A jövő felé. Hazánk, a szocialista Románia, nagy tiszteletnek örvendő elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a kezdeményezésére, az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján az 1985-ös esztendőt a Nemzetközi Ifjúsági Évként jegyzik századunk évkönyvei. A kifejezés archaikuson ünnepélyes árnyalatát is megőrizve, szerkesztőségünk a szót — íme: szó szerint veszi. A Hét nyolcadik, 1986-os évkönyve, mely 1985 utolsó heteiben kerül piacra — a Nemzetközi Ifjúsági Évet köszöntő hazai rendezvények szellemében — a gyermek világát igyekszik feltérképezni. Olyan kiadványt helyezünk olvasóink asztalára, mely (fennebbi soraink értelmében) megörökít egy történelmi pillanatot — az emberiség gondját és egy szép kezdeményezésben testet öltött gondolatát rögzíti e zaklatott század végének minden bizonnyal emlékezetes 1985-ös esztendejében. Évkönyvünkkel a lehető legszélesebb olvasóközönséghez kívánunk szólni. Körbejárjuk az „örök gyermeki" majd minden lényeges jelenségét. Számba vesszük őket itt és most, hazai szocialista valóságunk talaján. Megvizsgáljuk a gyermek helyét társadalom, kisebb-nagyobb közösségeik és család viszonyrendszerében. Naponta hasznosítható fogódzókat kínálunk mind a szülők, mind a pedagógusok részére. Sorra vesszük a gyermeki lélek és tudat megnyilatkozási formáit, hogy a világgal —• közvetlen és majdani környezetükkel — való kapcsolatfelvétel, harmonikus beilleszkedés útját járhatóbbá, zökkenőmentesebbé tehessük. Az olvasás ugyan hagyományosan egyéni aktus, évkönyvünket mi mégis inkább közösségi, ha úgy tetszik családi olvasmánynak szánjuk, melyet kisiskolás, nagydiák, szülő és nagyszülő egyaránt kézbe vehet. Minden nemzedék talál benne valami sajátosan neki, hozzá szóló üzenetet, információt; a kisgyerek például eredeti irodalmat, a „régebbi gyerekek" pedig közös gondjainkra választ kereső írásokat Az évkönyv egyébként szerkesztők és virtuális olvasók — felnőttek és gyerekek! — összefogásának eredményeként született. A lapban meghirdetett és egész éven át futó pályázataink hozadéka is benne van: gyermekrajzok, pedagógusok gyűjteményei, szakemberek vallomásai Mindez megerősíti hitünket vállalkozásunk hasznosságában és fontosságában. Ami pedig a téma időszerűségét illeti, arról bátran állíthatjuk, hogy örök. Amikor a Nemzetközi Ifjúsági Évben a gyermek világához próbáltunk közel férkőzni, ezt azzal a meggyőződéssel tettük, hogy a közeledésnek folyamatosnak — örök aktualitásának — kell lennie a változó időben. Minden valóban nagy és fontos szavunkhoz — béke, humánum, egyenlőség — fűzött remény záloga a gyermek. Szemünk fénye... Belevilágít a jövőbe, melyet kiskorú és felnőtt olvasóikkal együtt szebbnek szeretnek elképzelni az emberiség kétharmadának gondjaiban osztozó SZERKESZTŐK