Bővebb ismertető
Az iskolai évkönyveknek, értesítőknek hagyománya van egyházunk tanintézeteiben, különösen a középfokú iskolákban. A világi oktatási intézményekben létrejöttük - paradox módon - a németesítő politikája miatt annyit kárhoztatott Thun Leó gróf reformjáig vezethető vissza. A Bach-korszak kultuszminisztere „Organisationsentwurf"-jának (Működési szabályzat, 1850) következtében írta elő, hogy a nyilvánossági jogot kapó, elismert iskoláknak évente kiadott értesítőben kell közzétenni alapvető adataikat (az iskolai év történetét, a tanári testület névjegyzékét, tanítási anyagát, tankönyvek jegyzékét, tanulók névsorát, könyv- és szertárak állapotát, ifjúsági egyesületek működését stb.). A protestáns oktatáspolitika ezen a téren megelőzte Thun rendeletét. Tavasy Lajos szervező munkája következtében a magyarországi protestáns oktatók közös tanácskozmányra gyűltek össze Pesten 1846. augusztus 10-1 1-én. Ezen a tanácskozáson elhatározták: „Célszerűnek találtatott, hogy iskolai hírlők (programok) adassanak ki egyes tanintézetek által s kölcsönösen válthassanak ki más intézetekéivel, hogy így részint a tanodák állapota nyilvánvaló legyen, részint a nevelés ügye iránt érdek támasztassék." (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1846. 783. hasáb) Sőt ezt megelőzően Terray Károly kibocsátott egy rövidke programot a losonci iskoláról, 1842-ben; Erdélyben pedig az Enyedi Főiskola tette ezt 1845-ben, de nem találtak követésre. A PEIL felhívása alapján jelent meg egy „Tanodai hírlemény" az 1845/46., majd 1846/47. iskolai évről a pesti protestáns, illetve evangélikus tanintézetekről. Az egyházi oktatási intézményekben az 1850/51. tanévtől kezdve jelennek meg egyre szélesedő körben, előbb középiskolai, illetve gimnáziumi, majd polgári iskolai és főiskolai értesítők, (nyilván az 1851. októberében kötelezően bevezetett új iskolarendszer, az Entwurf következtében.) A római katolikus és evangélikus iskolák már ebben a tanévben kiadják értesítőjüket. A pesti Kegyes Tanítórendi Nagygimnázium 1850/51-ben, a Minorita rendi aradi Nagygimnázium az 1851/52-es iskolai évről jelentetett meg évkönyvet. Ugyanebben az évben jelentkezett Brassó is Nagyszebennel együtt. A református középiskolák közül elsőként a Debreceni Kollégium indítja értesítőinek sorozatát (1853/54-es tanév), ezt követi a kunszentmiklósi (1855/56), a kecskeméti (1856/57), majd a sárospataki és a pápai évkönyv (1857/58). Az egyházi középiskolákban ettől kezdve megszakítatlanok a sorozatok (még a háborús években is) a felekezeti iskolák államosításáig, ill. a valamennyi iskolára vonatkozó évkönyvek kiadását tiltó 1950. évi rendelkezésig. A református felsőoktatási intézmények évkönyveinek kiadása késéssel indul középiskoláinkhoz képest.