Bővebb ismertető
Réges-régen a gimnáziumok kezdték, s azóta állandóan gyakorolják, hogy egy-egy év eseményeit kiadványban (Tudosítvány - Értesítő Évkönyv) összefoglalják s történetük számára megörökítik. ezt a jó szokást ma már a többi hasonló rangú intézetek, sőt a főiskolák és egyetemek is követik. Szükségét érzi az intézet, amely kiadja, s mint szükségeset várják azok, akiket illet. Megjelenésüket tehát időszerű érdekeltség kívánja, jelentőségüket ennél több, kultúrtörténeti, sőt irodalomtörténeti értékük mutatja. Tedeum napján diáknak, szülőnek; volt diáknak s az iskola érdekeltségi körébe tartozó társadalomnak alig van kapósabb olvasmánya, mint a ma Évkönyv-nek nevezett iskolai Értesítő, s nála nincs biztosabb és tájékoztatóbb forrása az iskola történetírójának, sőt forrása szokott lenni a tudományos, különösebben a pedagógiai irodalomtörténet-írásnak is. Az iskolai Értesítők régebben - szakfolyóiratok híján - a tanárok részére jóformán egyedüli tér volt szakirodalmi közlésekre; a maiak is nagyon sok új gondolatot tartalmaznak és népszerűsítenek a nevelés-oktatás céljára.A mi Évkönyvünk megindítását azonos szempontok javallták: az érdeklődés kielégítése, kultúrtörténeti értékőrzés s a szakirodalom szolgálata. Hatásköri intézeteink tanári testületeinek érdeklődésére bizton számít, mert a rájuk tartozó iskolai életadatokat csoportosítva fogja eléjök tárni, gimnáziumaink története számára egybegyüjtött adatokat tartalmaz, s magának a kat. tanügyi főigazgatóságnak történeti kiépítésében egy-egy tégladarabot képvisel, végül a tudományos, különösebben a pedagógia, didaktikai és metodikai szakirodalmat akarja gazdagítani a legkitűnőbb szakférfiak egy-egy tanfolyamon elhangzott előadásainak termékenyítés céljára lerövidítésével és közreadásával.