A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re [antikvár]

Részlet: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat történetének főbb mozzanatai 1927 végéig. Magyarországon a természettudományok fejlesztésére és terjesztésére nagy hatással voltak a külföldön, különösen Németországban megindult természettudományos mozgalmak. Németországban már élénk érdeklődést keltettek az orvosok és természetvizsgálók gyűlései, amikor Bene Ferenc pesti egyetemi tanár 1840 július 25-én az orvosi kar ülésén indítványozta, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók is vándorgyűlések tartására tömörüljenek. Bene, Bugát Pál közreműködésével, előkészítette az első vándorgyűlés megtartását, 1841 május 29-31. napjaira. A gyűlés előestéjén történt, hogy Bugát Pál előterjesztésére aláírási ivet bocsátottak ki egy Magyar Természettudományi Társulat alapítására. Rövid idő alatt 134-en kötelezték magukat, hogy a Társulatba belépnek. Az alakítógyűlést ugyanazon év június 13-án megtartották, a tisztikart megválasztották, az alapszabályokat megvitatták, elfogadták s június 21-én megállapodásaikat hírlapilag közölték. Ámde a Társulat teljes működésének megkezdése nem haladt előre olyan gyorsan, mint megalakítása. Akadályba ütközött alapszabályainak jóváhagyása. Az akadálytámasztásnak lehetett politikai oka, de volt alaki oka is. Politikai volt a bizalmatlanság minden magyarországi egyesülés iránt, mert a felső hatóság attól tartott, hogy a legártatlanabbnak látszó társulat is idővel politikai célok szolgálatába állhat. Alaki oka volt, hogy a Társulat alapítói elmulasztották felsőbb helyen engedélyt kérni arra, hogy a Társulat, - tagjainak - oklevelet adhasson ki.