A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének Évkönyve III. [antikvár]

Amikor az elszakítás után első ízben 1922-ben Magyarországra jöhettem, a Magyar irodalomtörténeti Társaság kérésére a magyar könyv erdélyi küzdelmes sorsáról s az aléltságából ébredező magyar szellemi életről adtam beszámolót. Akkor igen halkan beszéltem, hogy hangom messzire ne terjedjen, s fegyelmeznem kellett magam, hogy a kilátástalan jövő csüggesztő nyilatkozatokra ne késztessen. Sajátos véletlenségből a hazatérés első találkozásakor ismét az a kitüntetés ért, hogy a legilletékesebb testületben a magyar könyv és multunk írásos emlékeinek húszéves élményeiről beszélhetek. Most hangosan szeretném boldogságomat hirdetni, s a próbás küzdelem fegyvereit elásva, szeretnék minden munkás készséget Erdély szellemi újraépítésének első vonalban álló teendőjére megnyerni.