A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2001. évi tudományos eredményei III. [antikvár]

Az MTA kutatóhálózata - mint tette 1994 óta folyamatosan - a 2001. évben is elkészítette éves beszámolóját mindhárom kutatási területen, a természet-, élet- és társadalomtudományok területén, három kötetben. Ez az esztendő a korábban hosszú éveken át hiába sürgetett, az egyetemi szférával való ekvivalenciát megteremtő kutatói bérrendezés éve volt, amikor egyben létrejöttek a feltételei annak is, hogy a nem kutatói szférában is bérrendezésre kerüljön sor 2002-ben. A bérrendezés ekképpen két szempontból is tudománypolitikai jelentőségű lépés. Egyrészt önmagában az anyagi megbecsülés javulásában van számottevő ösztönző erő, hiszen bármennyire is perdöntő jelentőségű a szakmai elkötelezettség, a szakmaszeretet, huzamosan nyomasztó anyagi gondok közepette nem lehet alkotni. Másrészt az egyetemi szférával megszületett ekvivalencia a két terület szoros egységét, egymást kiegészítő voltát dokumentálja. 1991 óta 2001 volt az első esztendő, amikor nem került sor évközben rendkívüli feladatok miatt kormányszinten támogatás visszavonására. A kutatóintézetek beszámolási évi forrásai 25,3%-kal haladták meg a 2000. évi teljesítést. Ez a növekedés döntően a kutatói bérrendezés végrehajtásával volt összefüggésben. Az előző időszakhoz képest OTKA-ból 51,4%-kal, KMÜFA-ból 119,9%- kal gyarapodott az intézeteink bevétele. Új forrásként jelent meg a Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program. Ebből a forrásból - annak ellenére, hogy a szerződéskötések az év második felében történtek - 555,2 millió Ft-tal növelték az intézetek kutatási lehetőségeit. E program nem csupán új forrásként, hanem azért is kiemelkedő, mert remény van arra, hogy az NKFP keretében - amely a pályázat benyújtásának feltételéül szabta a felhasználók részvételét is - ismét jelentősen megnő a gyakorlattal való együttműködés. Az elmúlt évek során nagy mértékben érezhető volt az EU-programokban való részvétel és az abból származó támogatás.