kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Babay József - A Magyarság 1935-ös évkönyve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/976/5042976.jpg "Babay József - A Magyarság 1935-ös évkönyve [antikvár]")
A Magyarság 1935-ös évkönyve [antikvár]
Babay József, Drippei Kiss Géza, Izsáky Margit, Kibédy Albert, Komáromi János, Magyar Imre, Molnár Béla, P. Vágó Zsófia, Szabó József, Tehcert Gyula, Török Sándor, Váró Andor, Vécsey Leó, Wieland Frigyes
Részlet:
Az 1934-es magyar esztendő, ősi szokáshoz hiven, azzal vette kezdetét, hogy Ujév napján üdvözölték a magyar államfőt az állami élet főfunkcionáriusai és a budapesti külföldi diplomáciai kar tagjai. Ez utóbbiak nevében Rotta Angelo apostoli nuncius fejezte ki a kormányzó előtt a külföldi uralkodók és államfők jókivánságait s megállapitotta, hogy az a magyar nemzet, amelyet keményen sujtottak a gazdasági nehézségek, a nyugalom és erős kitartás csodálatos példáját adta, amiért is ez a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Az 1934-es magyar esztendő, ősi szokáshoz hiven, azzal vette kezdetét, hogy Ujév napján üdvözölték a magyar államfőt az állami élet főfunkcionáriusai és a budapesti külföldi diplomáciai kar tagjai. Ez utóbbiak nevében Rotta Angelo apostoli nuncius fejezte ki a kormányzó előtt a külföldi uralkodók és államfők jókivánságait s megállapitotta, hogy az a magyar nemzet, amelyet keményen sujtottak a gazdasági nehézségek, a nyugalom és erős kitartás csodálatos példáját adta, amiért is ez a nemzet rendithetetlen bizalommal nézhet a jövő felé.
Termékadatok
Cím: A Magyarság 1935-ös évkönyve [antikvár]
Szerző:
Babay József
,
Drippei Kiss Géza
,
Izsáky Margit
,
Kibédy Albert
,
Komáromi János
,
Magyar Imre
,
Molnár Béla
,
P. Vágó Zsófia
,
Szabó József
,
Tehcert Gyula
,
Török Sándor
,
Váró Andor
,
Vécsey Leó
Wieland Frigyes
Kiadó: Ifj. Rupprecht Olivér
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 150 mm x 200 mm
Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Apai nagyapja útbiztos volt a Szilágyságban, anyai nagyapja pedig jegyző Küküllőben. Apja, Török Lajos, jegyző volt.
A gyermek Sándor Szerdahelyen nőtt fel, Brassóban lett kisiskolás.
Tanulmányait Brassóban, Fogarason végezte, majd a középiskolát 14 éves korában abbahagyva különböző fizikai munkákból tartotta fenn magát. Volt kazánfűtő és kocsis a Czell sörgyárban, mezei munkás, facsúsztató a havasokban. Ipari tanuló volt Brassóban, majd napszámos lett a feleki üveggyárban. Pályafenntartó és kovács volt Vöröstoronyban, postai alkalmazott Nagytalmácsban. Kolozsvárott, a Renner bőrgyárban gépszíjgyártó vizsgát tett, rövid ideig kórista és színész volt a Magyar Színháznál.
Először pertörténeteket írt, majd folytatásos rémregényeket adott le néplapoknak.
Első regénye Az idegen város volt, amelyből később színdarabot is írt.
1933-ban Baumgarten-díjban részesítették, 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett.
A magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.
1945-től 1948-ig a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort 7 adás után betiltották. 1951-től a Tankönyvkiadó szerkesztője. 1959-1966 között a Család és Iskola c. lap felelős, majd főszerkesztője.
A komédiás c. darabjából – amelyet csak hétszer játszottak – később Richard Nash írt Az esőcsináló címen világhírűvé vált színdarabot.
A Csilicsala csodái folytatásos rádiójáték széles körű, országos népszerűséget biztosított számára. A műsort 1953 nyarán kezdték sugározni, havonta egy alkalommal vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között volt hallható. A varázslót Ráday Imre alakította.
Lakásán antropozófiai összejöveteleket tartott, amelyeken a fiatal Montágh Imre is részt vett. Török Sándor műveit francia, olasz, portugál nyelvekre is lefordították.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............