A nemzetközi munkásmozgalom történetéből 2006 [antikvár]

RENDKÍVÜLI ÉLETUTAKGorkij, Maxim (1868-1936)Másodszor emlékezünk meg Gorkijról, ezúttal három írással. Az elsőnek a címe A sárga ördög városa", és annak idején hatalmas feltűnést keltett. Nagyon sok nyelven, különböző időkben látott azután nyomdafestéket. Hallatlanul mellbevágó, és mára alighanem már nagyon elfelejtették. Gorkij ezt az írását 1906-ban írta. Azóta sok minden megváltozott, ez is persze egyfajta rápillantás lehet a változásokra. Mindenesetre kétségtelenül érdekes, miként látta Gorkij 1906-ban New Yorkot, és az ő képe mennyiben tükrözte a valóságot. Csak egy részletet idézünk fel ebből az írásból, hiszen magyarul már többször megjelent.^A sárga ördög városaAz óceán és a föld felett füsttel sűrűn kevert köd lebegett, a permeteg eső lanyhán hullt a város komor épületeire és a rév zavaros vizére.A gőzös fedélzetén kivándorlók verődtek csapatba, szótlanul, a remény és az aggodalom, a félelem és az öröm kutató tekintetével néztek köröskörül mindent.-Ez kicsoda? - kérdezte egy lengyel leányka és csodálkozva mutatott a Szabadság-szoborra.-Egy amerikai isten - felelte valaki.A bronz nő tömör alakját tetőtől talpig zöld patina lepte be. A hideg arc vakon néz a ködön át az óceán sivatagába, mintha a napot várná, hogy életet öntsön a holt szemekbe. A Szabadság lába alatt kevés a szilárd talaj, úgy tetszik, mintha az óceánból merült volna fel, talpazata is megkövült hullámként fest. Magasan az óceán és a hajók árbocai fölé emelet karja büszke fenséget és szépséget kölcsönös e pótnak. Úgy tűnik, mintha a keményen összeszorított ujjak közt vakítóan lobogó fáklya szétkergetné a szürke párát, és köröskörül mindenre bőven hintené forró, boldog fényét.A piciny földdarab körül pedig - amelyen a Szabadság áll - mint özönvíz előtti szörnyek, óriási vashajók siklanak az óceánon , és éhes ragado-1 Gorkij Amerikában. Szikra, 1949. 5-11. old.