A nemzetközi munkásmozgalom történetéből 2019 [antikvár]

ROSA LUXEMBURG FORRADALMAI Gondolatok a 100. évfordulón 1919. január 15-én este 9 órakor tartóztatták le Rosa Luxemburgot és Kari Liebknechtet, Németország Kommunista Pártja akkor már illegalitásba kényszeritett vezetőit. Rosát a Hotel Édenbe Waldemar Pabst kapitány elé vezették. Pabst azonosította a foglyot, akit leültettek az egyik sarokba. Eközben Pabst több telefont bonyolított le, egyet bizonyosan a Birodalmi Miniszterelnökséggel, ahol vagy magával a kancellárral, Friedrich Eberttel, vagy a felkelők leverésével megbízott Giistav Noskéval beszélhetett.^ Ezt követően, tanúk előtt Pabst parancsot adott, hogy a foglyot kísérjék a Moabit fogházba - majd tanúk nélkül utasítást adott Rosa Luxemburg likvidálására. A foglyot a hotelból kilépve súlyosan bántalmazták, majd gépkocsiba ültették, és a mintegy 500 méterre levő Landwehrkanalnál kivégezték. Kari Liebknecht ekkor már egy órája halott volt} Az évfordulón Rovatunkban Rosa Luxemburg két írását közöljük: Az orosz forradalomból részleteket, életében megjelent utolsó írását, Berlinben rend van! teljes terjedelemben. Mindkettő figyelemre méltó elemzése az 1918-19-ben lezajló forradalmi folyamatnak. Mindkettő optimista írás, annak ellenére, hogy az előbbiben a breszti békekötést Luxemburg olyan vereségnek ítéli, amely nehéz helyzetbe hozta a bontakozó német forradalmat. A második írás a berlini felkelés vereségének pillanatában keletkezett.^ ' Ebért és Noske a vizsgálat során tagadta a vádat. A katonai bíróság enyhe, illetve felmentő ítéleteket hozott. Waldeinar Pabst viszont később írásban állította, hogy „Az akciót nem hajthattam volna végre Noske - és a háttérben Ebért - jóváhagyása nélkül De nagyon kevesen tudták, hogy engem miért nem vettek elő, miért nem vádoltak meg. Lovagiasan kiegyenlítettem a számlát az akkori SPD magatartásáért, amikor 50 éven át tartottam a számat együttműködésünkről." Klaus Gietínger: Der Konterrevolutionär. Waldemar Pabst. Eine deutsche Karriere. Edition Nautilus, Hamburg 2009. 394. ^ Bevezető az évfordulóra az Ezredvég 2019. 1. számában közölt tanulmányból. ^ Mindkét dokumentum megjelent magyarul; az orosz forradalomról írást Rosa Luxemburg és az Orosz Forradalom kötetben (ELTE, 1983) tették elsőnek közzé, a második a Rosa Luxemburg: Marxizmus, szocializmus, demokrácia, (Gondolat Kiadó, 1983.) összeállításban jelent meg. Az írások megtalálhatók az interneten: https://www.marxists.org/magyar/archive/luxemburg/of.htm