kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abonyi Árpád - A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/731/4950731.jpg "Abonyi Árpád - A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre [antikvár]")
A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre [antikvár]
Abonyi Árpád, Balla Ignác, Bertolt Brecht, Bethlen Margit, Björnson, Catulle Mendés, Csermely Gyula, Dr. Révai Izor, Dr. Szerelemhegyi Ervin, Drasche-Lázár Alfréd, Erich Kaestner, Ernyei Frigyes, Gyökössy Endre, Havas István, James Joyce, Jules Supervielle, László Aladár, Lionello Fiumi, Márkus László, Móra Ferenc, Nádai Pál, Radó István, Salvatore Farina, Szabó Lőrinc, Tábori Kornél, Vértesi Arnold, Waldemár Bonsels, Zöldi Márton, Zsolt Béla
Részlet a kötet 33. oldaláról:
A magyar politika eseményei
1930 október hó.
2. Dréhr Imre népjóléti államtitkár lemondott.
8. Az egységes párt agrárblokkjának értekezletén Bethlen István nyilatkozik a helyzetről. Elvetette a gabona árának maximálására és a gabonamonopóliumra vonatkozó javaslatokat, de bejelentette a boletta árának esetleges emelését. Nagy pánikot kelt az a bejelentés, hogy "ha nagyon komoly erőfeszitést nem teszünk a takarékosság terén, a gazdasági krizist pénzügyi krizis...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2540 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a kötet 33. oldaláról:
A magyar politika eseményei
1930 október hó.
2. Dréhr Imre népjóléti államtitkár lemondott.
8. Az egységes párt agrárblokkjának értekezletén Bethlen István nyilatkozik a helyzetről. Elvetette a gabona árának maximálására és a gabonamonopóliumra vonatkozó javaslatokat, de bejelentette a boletta árának esetleges emelését. Nagy pánikot kelt az a bejelentés, hogy "ha nagyon komoly erőfeszitést nem teszünk a takarékosság terén, a gazdasági krizist pénzügyi krizis tetézheti".
13. Tizenegy vármegye kiküldöttei Békésen megalkotják a "független kisgazda, földmunkás és polgári párt"-ot.
Termékadatok
Cím: A Pesti Hirlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre [antikvár]
Szerző:
Abonyi Árpád
,
Balla Ignác
,
Bertolt Brecht
,
Bethlen Margit
,
Björnson
,
Catulle Mendés
,
Csermely Gyula
,
Dr. Révai Izor
,
Dr. Szerelemhegyi Ervin
,
Drasche-Lázár Alfréd
,
Erich Kaestner
,
Ernyei Frigyes
,
Gyökössy Endre
,
Havas István
,
James Joyce
,
Jules Supervielle
,
László Aladár
,
Lionello Fiumi
,
Márkus László
,
Móra Ferenc
,
Nádai Pál
,
Radó István
,
Salvatore Farina
,
Szabó Lőrinc
,
Tábori Kornél
,
Vértesi Arnold
,
Waldemár Bonsels
,
Zöldi Márton
Zsolt Béla
Kiadó: Légrády Testvérek
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 150 mm x 210 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............