Az Országos Pedagógiai Könyvtár évkönyve 1963-1964 [antikvár]

AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI KÖNYVTÁR ELSŐ ÖT ÉVE 1959—1964 I. Ha egy szakkönyvtár tartalmi munkáját a szakterület funkciórendszerének szemszögéből vizsgáljuk — feltételezve, hogy a könyvtár ismeri feladatait, s egész tevékenységét annak szolgálatába állítja —, tevékenységében tükröződnie kell a szakterület fejlődésének is. A Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztálya által 1964-ben kiadott A tudományos és szakkönyvtárak harmadik ötéves tervének főbb irányelvei c. kiadvány is leszögezi a szakkönyvtárak előtt álló alapvető feladatként, hogy működésükét még szorosabban kapcsolják az általuk ellátandó szakterület célkitűzéseihez, szolgáltatásaikat még inkább a szakterület munkájához igazítsák. Az Országos Pedagógiai Könyvtár, mint fiatal intézmény, ebből a szempontból bizonyos vonatkozásban talán kedvezőbb helyzetben van a többi országos jellegű tudományos szakkönyvtárnál, hiszen funkciójának meghatározása, feladatainak kijelölése arra az időpontra esik, amikor könyvtáraink: szerepe, társadalmi funkciója elvileg már tisztázva volt, szakkönyvtáraink is megtalálták helyüket a magyar könyvtárügy szervezetében. Az indulás nehézségei viszont kétségtelenül éppen abban az időszakban gátolták munkájának teljes kibontakozását, amikor szakterületének — a magyar pedagógiának — a társadalini szükséglet megkövetelte ugrásszerű fejlődése során saját erőit is igen gyorsan egy cél, az iskolareform világszerte kibontakozó igényei felé kellett összpontosítania. Amikor ötéves fejlődésünkről keU számot adnunk — az első hónapok,. 1958 szeptemberétől 1959. év végéig az átszervezéssel, az új funkciók kialakításával s a funkcióknak és feladatoknak megfelelő, új szervezet kiépítésével teltek el —, tevékenységünket mint országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak működését, két aspektusból kell vizsgálni: 1. A szakterület oldaláról, melynek szolgálatában áll, s melynek tevékenységét egész munkájával segíteni hivatott. Ez mutatja munkánk tartalmi vonatkozásait. 2. Azolcnak a módszereknek és eljárásoknak — a könyvtári munkának — oldaláról, amelyeknek segítségével feladatainkat végi'ehajtani tudtuk. Ez utóbbi vizsgálódásaink lényegében feladataink formai vonatkozásait mutatják. A kettő egysége adja meg azt a harmóniát, amely egy jól működő könyvtár alapfeltétele. Ennek az egységnek a könyvtári tevékenység minden egyes területén meg kell lennie; a jó munkát — amint azt az egyes osztályok tevékenységének felvázolásánál, tanulmányunk III. fejezetében látni fogjuk — csak a kettő egyensúlya biztosíthatja. 1958-ban pártunk művelődéspolitikai irányelvei nagyon határozottan megszabták a nevelésügy előtt álló komplex feladatokat. Egyérte^knűen vi-