Bővebb ismertető
A CSILLAGOS ÉG 1978-BAN adőpontok KözEI-ben)
Január
Bolygók
Merkúr előretartó mozgást végez 1-től 9-ig a Kigyótartó, utána a Nyilas csillagképben. A hó első felében másfél, a végén egy órával kel a Nap előtt. A hó első felében a hajnali szürkületben, a végén napkelte előtt látható a délkeleti égbolton. 11-én legnagyobb nyugati kitérésben 23° távolságra a Naptól. 12-én fázisa 0,65, fényessége 0,0 magnitúdó, mindkettő növekedő. — Vénusz előretartó mozgást végez 19-ig a Nyilas, utána a Bak csillagképben. E hó folyamán a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 22-én felső együttállásban a Nappal. — Mars hátráló mozgást végez a Rák csillagképben. Az egész éjszaka folyamán látható. 22-én szembenállásban a Nappal. Magas pozitív deklinációja jó alkalmat nyújt megfigyelésére, de az idei oppoziciója a legelőnytelenebbek közé tartozik. Látszó átmérője a hó elején 13,6", fényessége —0,8 magnitúdó, a hó végén pedig 14,0" ill. —1,0 magnitúdó. Földközelbe 19-én kerül, amikor távolsága a Földtől 97 millió km, átmérője 14,3" és fényessége —1,1 magnitúdó. — Jupiter hátráló mozgást végez a Bika csillagképben. A hajnali órákban nyugszik és az egész éjszaka folyamán megfigyelhető. — Szaturnusz hátráló mozgást végez az Oroszlán csillagképben. A kora esti órákban kel és az egész éjszaka folyamán megfigyelhető. — Uránusz előretartó mozgást végez a Mérleg csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. — Neptunusz előretartó mozgást végez a Kigyótartó csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.
Megfigyelhető jelenségek
Nap Óra
3 — Quadrantidák meteorraj gyakorisági maximuma. Kékes fényűek, kis fényességűek gyakoribbak.
4 23 Uránusz 3°-kal délre a Holdtól
7 03 Neptunusz 3°-kal délre a Holdtól
7 14 Merkúr 3°-kal délre a Holdtól
14 03,3 Algol minimumban
17 00,1 Algol minimumban
63