Evangélikus naptár 2003 [antikvár]

2003. június 21-23. között tartja a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 10. nagygyűlését a kanadai Winnipegben. Bizonyára sokakban elevenen él még az 1984-es budapesti nagygyűlés emléke. "Budapest - 1984" a személyes találkozásokon, a sportcsarnokbeli istentisztelet akkor sokakat új erőre indító ünnepén túl egy titkos üzenetet is hordozott azáltal, hogy az akkor még szorosan záró vasfüggöny mögött egy egyházi világszervezet kongresszust rendezhetett. Ez az üzenet pedig így szólt, még ha kimondani nem is lehetett, s talán reménykedni is alig tudtunk igazában: átjárhatóak a "függönyök", a falak - sőt: a függönyöknek és a falaknak az a sorsa, hogy szétszakadjanak, ledőljenek. Mint ahogy egykor, nagypénteken a templom kárpitja kettészakadt egy egészen új világot nyitva Isten és ember között, úgy tűntek el a szemben álló hatalmakat elválasztó, kirekesztő vasfüggönyök, "berlini falak". De nem elsősorban a '84-es nosztalgia miatt került a 2003-as Evangélikus naptárunk fókuszába az LVSZ idei nagygyűlésének témája - "Gyógyulást a világnak!" - és az e témát feldolgozó szempontrendszer. Hanem azért, mert mindannyian a saját életünkben, szűkebb-tágabb környezetünkben érezzük, hogy "beteg a világ, nagy beteg". Az eltűnt vasfüggönyök egy nagy felkiáltójelet is elénk állítanak: nem a szemben álló nyugat és kelet harcában kell keresnünk a világ betegségének okát és valódi mélységét, hanem ezek bennünk, a saját környezetünkban vannak, hatnak, magukkal rántanak. Csak a mindenkit keserítő, látható, nagy formák változnak időről időre. Fasizmus, kommunizmus, libertinizmus, terrorizmus... - csak a jéghegy csúcsai, az ezeket tartó alapokban pedig magunkra ismerünk. A jéghegy csúcsa csak akkor tűnhet el végérvényesen, ha az alatta lévő jégtömeg is felolvad - és mondjuk ki bátran - a hit, a remény és a szeretet melegétől.