Évkönyv 1898. [antikvár]

ZSIDÓ TEMPLOMOK EURÓPÁBAN. (Képek és emlékek.) Lázas korunk gyorsan ól ós gyorsan — felejt. Ha azt olvassuk például ma, hogy valamely vidéki városunkban az ottani hitközség által — mondjuk például Becskereken vagy Eperjesen — nagy áldozatkészséggel épült s az egész város díszére szolgáló, stílszerű zsinagógát avattak föl a város egyik legszebb terén a fő- és alispán, a polgármester, a városi hatóság, a közös hadseregbeli s a honvéd tisztikar, sőt itt-ott a helybeli keresztény vallásfelekezetek lelkészeinek jelenlétében, nagy ünnepélylyel ós az egész lakosság részvéte mellett: a legtöbb köztünk azt hiszi, hogy ez mindig így volt, sőt nem is képzelnők másképen. Elfelejtjük, hogy alig választ el bennünket néhány évtized attól az időtől, midőn még a saját honunkban is nem oly könnyű dolog volt, egy-egy zsidó templomra valami jóravaló helyen a városban még jó pénzért is telket kapni, telket, melyet a közügyre való tekintettel ma az illető törvényhatóságok ily alkalmakkor rendszerint díjtalanul engednek át a községeknek. Sőt nem ritkán pénzbeli áldozattal is járulnak hozzá a zsidó templom építéséhez. Semmi sem jellemzi találóbban a «volt» és a «van» közt való éles különbséget, mint például áz az egy tény, hogy míg az ötvenes évek végénapesti hitközség drága