Évkönyv 1993 [antikvár]

Reformtörvények és reformok szinte mindenben, szabadság az oktatásban, kutatásban, az iskolaalapításban és a felsőoktatási intézmények létrehozásában, nagyfokú autonómia, a demokratizmus kiterjesztése az oktatás és művelődés igazgatási, irányítási folyamataiban, mindezek mellett a felelősség erejének növelése, több tanuló és hallgató nagyobb műveltsége, a társadalmi igényekhez igazodó jobb alap-, közép- és felsőfokú képzés, új szakok, sokszínű iskolarendszer a Nemzeti Alaptanterv összetartó erejével és az oktatás tartalmi megújulását szolgáló szerepével, több tanterem, több kistelepülési iskola, több tornaterem az egészséges nevelésért, az egyházak oktató, nevelő és szociális szerepének támogatása, az európai etikai értékrend és nemzeti értékeink erősítése nevelésügyünkben, az oktatás mint stratégiai ágazat szerepének kibontakoztatása, ehhez jobb anyagi feltételek kiépítése, az erők jobb integrálása és felzárkózás Európához a felsőoktatásban, a kutatás, a tudomány és az oktatás hatékonyabb együttműködése, ésszerűbb és hatékonyabb finanszírozás, a közművelődés és a kultúra értékeinek, intézményeinek védelme, mielőbbi határozott fejlesztése és támogatása, a nemzetközi kapcsolatok újrarendezése és jelentős bővítése az oktatás és kultúra széles területein, a nemzetiségi és etnikai kisebbségek oktatásának és kulturális tevékenységének fejlesztése és támogatása, a határon túli magyarok oktatási és kulturális erőfeszítéseinek segítése - íme csak távirati stílusban néhány, a sok feladat közül, amit a nagy átalakulásban a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak címzett a történelem. Sürgető tennivalók, amelyeknek elvégzése nélkül - mint hasonló összefüggésben az 1868. évi közoktatási expozéjában Eötvös József mondta: „nincs nemzeti felemelkedés..., s most Európának ezen a helyén más nemzetnek, mint valóban civilizált nemzetnek nincs helye."