Évkönyv 2000 [antikvár]

Részlet a könyvből: "Appartenir a n"importe quelle communauté? C'est sohaitable, mais pas tout á fait impéretiv" - írta Stockholmból párizsi barátjának 1949 karácsony másnapján a Rajk-pertől megcsömörlött, s ezért az emigrációt választó addigi magyar követ, Schöpflin Gyula. Tudta, hogy beosztottai már hónapok óta figyelik, s jelentéseket küldenek róla Budapestre, de ő is hitte, amit bő hónappal korábban felesége, dr. Balázs Katalin írt, szintén Párizsba, Ferenczi Edmondnak: "Kitűnő barátaink sokat nem tudnak a maga leveleivel tenni, mert nem értenek azon az imperialista nyelven, és különben sem tudnak olvasni". A Schöpflin házaspár arról persze nem is álmodott, hogy bár leveleik sorra eljutottak a címzetthez, a párizsi Rue torgot 23-ba, végállomásuk mégis Budapest, az Andrássy út 60. lett, ahol - s ez némileg igazolta Schöpflinné feltételezését - "barátaik" valóban "nem értettek azon az imperialista nyelven", a leveleket viszont lefordíttatták. Schöpflinékhez képest Budapesten Heltai György, a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője már kimondottan naiv volt: nem sejtette, hogy jó barátja, Szamosi Lajos a "rá állított ÁVH-s ügynök", erre csak a kihallgatása során döbbent rá. Soha nem merült fel benne az sem, hogy a Schöpflinékkel közös barát, Ferenczi Edmond provokátor lehet, aki bizonyítékot igyekezett kreálni ellene."