Évkönyv 2008-2009 [antikvár]

Gyerekkori barátom, Géza, egyszer karácsonyi üdvözletére egy furcsa jelet rajzolt. Három egymásba fonódó T betűt. A Kis herceghez hasonlóan nem vagyok nagy rajzoló, de íme: Csodálkozva forgattam a levelet, míg észrevettem egy csillaggal jelölt magyarázatot: Tőled Több Telik. Hetekig, hónapokig rágódtam azon, mit is jelent az üzenet. Mit vár barátom tőlem? Évekkel később a noviciátusban. mint jezsuita újonc értettem meg: nem más ez, mint a magis, Szent Ignác oly okos alapelve, hogy soha nem elégszünk meg a jóval sem, mert a jobbra, a többre törekszünk. Nos, ennek szellemében és erre igyekszem nevelni a rám bízott ifjúságot. Sokan persze - némely kollégista is - mindenek előtt a menedzsert látja bennem, aki mint profi forrásfejlesztő (magyarul": fundraiser) évről-évre előteremti a költségvetésből szerkezetileg hiányzó egyharmadot, és még ösztöndíjat is szerez arra rászoruló védenceinek, mások meg - mivel az egyetemen is tanítok - elsősorban tanárt látnak bennem. Szeretnék nevelni - ami jóval nehezebb, mint menedzselni, vagy oktatni. Hogy mennyire vagyok és lehetek sikeres, majd eldöntik a volt növendékek, akiktől - igaz, már most gyakran - kapok jó visszajelzést. De mit is szeretnek átadni nekik? A Szent Ignác Szakkollégiumban látszólag szerény, valójában igen ambiciózus a célom. Három dologra szeretném megtanítani őket: az első, hogy gondolkodjanak. Olyan könnyű egy huszonévesnek a többieket és/vagy a tömeget követni, kiadva gebinbe" az önálló gondolkodást! A második célom, hogy bízzanak magukban, bízzanak a jövőben - és ami mindennek az előfeltétele - bízzanak Istenben. Társadalmunk beteges bizalmatlanságával szembeszállni: ehhez erkölcsi bátorság és tartás kell. A harmadik feladat, melyet kitűznek eléjük, hogy értékeljék ki újra s újra a már megtett utat, a Szent lgnác-i lelkigyakorlatok Fundamentuma (Vezérelv és Alapigazság) szellemében: mindaz, amit tettem cs teszek, közelebb vitt-e Istenhez és az emberekhez? Amennyire tőlem telik, mindent ennek a programnak rendelek alá. S persze, mivel három-négy év leteltével útnak bocsátjuk a növendékeket, ez egy végtelen történet!