Folia Historica 12. [antikvár]

Németh Mária Habánok és más fazekasok Sárospatakon XVI-XIX. század Az eddigi feldolgozások sűrűn megemlékeztek a habánok történetéről, hiteléről, elnevezésük eredetéről, művészetéről, de kifejezetten a sárospataki habánok történetével, hatásukkal csak néhány munka foglalkozik.^ A szakirodalom az elnevezést illetően a "habán"kifejezést használja,ezért én is ennél maradtam, noha a források "újkeresztények"-ként említik őket. Magyarországon éles különbséget kell tenni az anabaptizmus, mint vallási mozgalom és a habánok történetileg kialakult, etnikailag egységes csoportjai között. Egybehangzó vélemények szerint az anabaptizmus a felső-magyarországi városokban már az 1520-as évek elején megjelent, de egyidejű habán telepek keletkezéséről nem tudunk. Zárt habán csoport először 1546-ban települt be Morvaországból a Nyitra megyei Szobotistra. A következő években pedig már Pozsony, Nyitra és Trencsén megye több helységében is megtalálhatók. A morvaországi szigorú rendeletek következtében pedig 1628-ig valamennyien áttelepültek.^ A sárospataki habán telepítés I. Rákóczi György nevéhez fűződik. Noha 1643-ban már folytak tárgyalások, a habánok csak 1645-ben jelentek meg csoportosan Sárospatakon, ahol közel negyed évszázadon át éltek. Sárospatak és környékének több évszázadon át egyik legismertebb ipara a fazekasság. A mezővárosi kézművesipar fejlődésének lehetőségeit általában a helyi nyersanyag, s a földesúri uradalmak igényei határozták meg. Sárospatak esetében mindkettő adott: a nyersanyag, az agyag szinte korlátlan mennyiségben állt a város határában (Bodrog), felvevőpiacként pedig a hatalmas Rákóczi uradalommal számolhatunk. Már a habánok megjelenése előtt is működtek Sárospatakon fazekasok, sőt valószínűleg céhet is alkottak. Miksa 1572. aug. 21-én Sárospatak városának és Kispataknak szabadalmakat adományozott, közöttük a céhállítás jogát is.^ Több nyomtatott közlés hivatkozik az e