Folia Historica 3. [antikvár]

Fülep Ferenc:A Magyar Nemzeti Múzeum fejlődése hazánk felszabadulása ótaAz 1802-ben megalapított Magyar Nemzeti Múzeum a XIX. sz. végére, a XX. sz. elejére nemzetközi mértékkel mérve is hatalmas gyűjteménnyé fejlődött. A múlt század folyamán egyes osztályai az önállósodás útjára léptek és a Nemzeti Múzeumból, mint anyaintézményből alakult ki az Iparművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A Tanácsköztársaság 133 napos uralma olyan nagy célokat tűzött ki maga elé, mint az egész magyar múzeumügy korszerű átszervezését, a múzeumoknak a népművelés szolgálatába való állítását. Mindezek az eszmék csak hazánk felszabadulása után váltak valóra.A 25 éves Horthy-rendszer kultúrpolitikája a múzeumi élet pangását hozta magával, korszerűtlen szervezeti változások történtek. Létrehozták a Gyűjtemény Egyetemet, amelybe a múzeumok mellett az Országos Levéltár és a Széchényi Könyvtár is beletartoztak. A múzeumok anyagi ellátása mélypontjára jutott, amit a következő adatok jellemeznek: az egyik esztendőben a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásra fordítható kerete 87 pengőt tett ki, ami azt eredményezte, hogy a múzeum rá volt szorulva magánszemélyek és intézmények anyagi támogatására. A másik adatot a múzeum könyvtárából nyerhetjük: a nagy folyóiratsorozatok megszakadtak, szinte soha nem pótolható hiányt okozva a múzeum könyvtárának fejlődésében. Háttérbe szorult a közművelődési szemlélet, a múzeum kiállításai nem a széles néptömegek, hanem egy szűk ,.múzeumpártoló" réteg igényét voltak hivatva kielégíteni. Nem tekintették feladatuknak a társadalom történeti fejlődésének bemutatását, s a kiállítások az anyag tömegével raktárszerűen hatottak.A II. világháború után a Magyar Nemzeti Múzeum épülete súlyosan megrongálódva, kiégve állott a vái'os közepén, gyűjtemé-11