Folia Historica 5. [antikvár]

Részlet a könyvből: 175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben Széchényi Ferenc alapította meg azzal a gesztusával, hogy nagy értékű könyv-, nyomtatvány-, térkép-, kézirat-, érem-, metszet-gyűjteményét és néhány festményét felajánlotta a nemzetnek. Ezt az adományt bővítette ki felesége, Festetich Julianna, aki 1808-ban ásványgyűjteményét az alakulóban lévő intézménynek ajándékozta. A gyűjteményeket Széchényi - haláláig - rendszeresen gyarapította. A Magyar Nemzeti Múzeum Európa első ilyen jellegű intézményei közé tartozik. Az alapítás időpontját tekintve, megelőzi például a londoni Britisch Múzeum és a párizsi Louvre. Míg azonban az angol testvérintézmény több mint száz évvel az angol polgári forradalom után létesült (1759), a francia pedig a forradalom menetében (1793), a mi Nemzeti Múzeumunk csaknem fél évszázaddal a hazai (és a történelmi körülmények miatt akkor nem is befejezett) polgári átalakulás időszaka előtt jött létre. A világ nagy múzeumai általában egy-egy uralkodóház, ritkábban dúsgazdag főúr magángyűjteményének önkéntes, vagy forradalom menetében történő kényszerű átengedése, közgyűjteménnyé válása útján fejlődtek ki. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Múzeum szomorú sajátossága, hogy az uralkodóháztól és a kancelláriától nehezen kicsikart engedély alapján, de anyagi támogatásuk nélkül alakult meg. Az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy fejlődésében jelentős érdemei voltak József nádornak, az ugyancsak Habsburg főhercegnek. A múzeum munkája kezdettől fogva történeti jellegű volt. Ez nincs ellentétben azzal, hogy közgyűjteményi komplexumként alakult, és ez a jellege nemcsak megmaradt, hanem később még tovább bővült. A fejlődés normális menetében több nagy gyűjteménye önálló múzeummá, illetve intézménnyé vált.