Folia Historica XX. [antikvár]

Körmöczi Katalin Kossuth Lajos otthon a világban (Zempléntől Turinig) A címben jelölt téma értelmezési lehetőségei között ott van elsősorban is az eszmei otthonlét a 19. századi Európában, de Kossuth esetében kiterjeszthető ez Ázsiára és Amerikai Egyesült Államokra is. S ehhez mellérendelhetöek a mentalitásbéli tényezők, amelyeket az egyed és a társadalom szintjén is részben meghatároznak az uralkodó eszmei áramlatok, másrészt viszont az az emberi és tárgyi közeg determinálja, amelyben az egyed él, ami körülveszi. A személyiség olyan tárgyi kömyezetben él, amelyet a maga számára kialakít, tehát a faktorok kölcsön- és visszahatásainak szövedéke adja meg az otthonosságérzet létét, nemlétét, fokát. 1894-ben Kossuth Lajos halála kapcsán a Magyarország című hetilap külön kiadást jelentetett meg. Az ismeretlen cikkíró az életpályát átfogó emlékezés során külön súlyt helyez Kossuth Lajos utolsó lakásának ismertetésére, amelyet kissé fennkölten az alábbi sorokkal vezet be: „Kossuth Lajos otthona. - Nagy embereknél a kömyezet, melyben mindennapi életök lefoly, az otthon, a családélet ezemyi apró vonása, oly tükröt tart a lélekbúvár elé, melyben mintegy kicsinyítve, de hű képét látja az egyéniség legjellemzőbb tulajdonságainak. A benyomások, melyeket valaki legközvetlenebb életviszonyaiból merít, gondolkodásának és képzelmének is irányt adnak s viszont a lélek egész gondolat- és kedélyvilága alakitólag foly bé a legjelentéktelenebb elhatározásokra s rányomja bélyegét foglalkozásunk, Ízlésünk, előszeretetünk tárgyira. Kos-suthnál egy futó pillantás arra az otthonra, mely szellemi énjét keretébe fogja be, azonnal elárulja a mélyen gondolkozó bölcset, a gyakorlati és humanista politikust, a szabadság és egyenlőség puritán jellemű, kristályszivű bajnokát. Immár több mint harmincz éve annak is, hogy a magyar nép nagy hontalanja hazát lelt abban az országban, melynek szabadságtörekvéseivel annyira rokonszenvezett; több mint harmincz éve, hogy Olaszország kebelére fogadta Kossuthot. Kenyeret adott fiainak s ö polgárai becsülésével és ragaszkodásával igyekezett kárpótolni benne az elveszített haza sajgó fájdalmát."' Kossuth Lajos életének színterei ismeretesek. Egy részük ma is álló épület, zöméről fellelhető korabeli ábrázolás.^ Fennmaradtak leírások a kortársak naplóiban, leveleiben, visszaemlékezéseiben, így László Károly, Tanárky Gyula, Asbóth Sándor, Ihász Dániel, Helfy Ignác, Pulszky Ferenc, Perczel Mór, Rónay Jácint írásaiban is. A hírlapirodalomban -főként halála esztendejében, előbb a 90. utóbb a 100. születésnapi emlékezések során láttak napvilágot a lakásáról szóló leírások, de készültek az 1867. utáni turini látogatások kapcsán is, Ezekből vesznek át a Kossuth életpályát feldolgozó monografikus történeti munkák és a megemlékező emlékalbumok. Több százra tehető azon hiteles múzeális relikvia, amely Kossuth közvetlen tárgyi környezetéből szánnazik.3 Az egyszeri és megismételhetetlen politikai, államférfiúi pályának és a hozzákapcsolódó személyes sorsnak tárgyi dokumentumai ezek. Az írott forrásokatjói kiegészítő tárgyi rekvizítumok segítségével színesebb, árnyaltabb és dokumentál-tabb kép rajzolható Kossuth Lajos tevékenységéről, személyiségéről. A tárgyi kömyezet s darabjainak megjelenítő ereje, többrétegű jelentéstartalma művelődéstörténeti relációba helyezi a történeti hőst, nemcsak a személyt, de a kort is megjeleníti. A fennmaradt tárgyak zöme az életút utolsó harmadából, az emigráció olaszországi szakaszából aránytalanul nagyobb számban lelhető fel közgyűjteményeinkben - főként a Magyar Nemzeti Múzeum-