Folia Historica XXVI. [antikvár]

Vér Eszter Virág EGY ELFELEDETT KULTUSZHELY: AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKMÚZEUM* „Mártíromságtól glorißkält alakjának varázsát csak növelni fogja az idő."^ A múzeum szerepe Erzsébet királyné kultuszában A 19. század második felében Magyarországon is megjelermek az emlékmúzeumok, emlékszobák, egyrészt a kor eszmeiségét tükröző elvek, másrészt a múzeumok szakosodási folyamatának hatására. 2 Ezek mintegy „nemzeti zarándokhelyek" célját szolgálták volna, kifejezve egyúttal az áhítatos tiszteletet az adott személy vagy eszme iránt, így jött létre Aradon a Szabadságharc Emlékmúzeuma, a Zeneművészeti Főiskolán a Liszt Ferenc Emlékszoba, valamint a Petőfi Társaság emlékszobája, kiemelkedő jelentőségű még a Deák-szoba a Parlament épületében és a Széchenyi-ereklyék együttese a Magyar Tudományos Akadémián.3 Erzsébet királyné már a személyét övező magyarországi kultusz révén is különleges helyet foglal el a magyar történeti hagyományban, illetve a magyarok és a Habsburgház viszonyában. Ferenc József kezdeti politikájának következtében, elfogadtatási kísérletének következményeként, felesége közvetítő szerepbe került az uralkodó és magyar népe között,'' s ennek eredményeként Erzsébet alakját a kiegyezést követően kultusz Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni (a muzeológia terére is kiterjedő) szakmai útmutatásáért F. Dózsa Katalinnak, valamint a szerkesztésben nyújtott segítségéért Borovi Dánielnek és Manhercz Orsolyának. A tanulmány szerkezeti tagolását, illetve súlypontjainak meghatározását jelentősen befolyásolta a források szórványossága, amely a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium korszakra vonatkozó iratanyagának megsemmisülése következtében állt elő, és más forrásbázisok kutatásba való bevonását tette szükségessé. Azonban sok intézménytörténeti kérdésben még így is csak nagjrvonalakban körülhatárolható, leginkább mozaikszerű kép felvázolására volt lehetőség. A magyar nők koszorúja. Erzsébet királyné emlékfüzete. Bp., Magyar Sálon, 1898. (oldalszámozás nélkül). Idézi: Borovi Dániel: Habsburg reprezentáció Magyarországon a XIX. század második felében. Ferenc József és Erzsébet magyarországi portréi. (Szakdolgozat) Bp., ELTE BTK Művészettörténeti Intézet, 2006. (Kézirat) 82. Erről bővebben: Marosi Ernő: Műemlék- és múzeumügy. A nemzeti emlékállomány muzealizációja. In: A Monarchia kora - ma. Szerk.: Gerő András. Bp., 2007. 73-92. Korefc/ózse/. A muzeológia alapjai. Bp., 1988.102. E folyamatról bővebben: Gerő András: A magyar Habsburg - szükséglet, lehetőség és valóság. In.: Uő.: Képzelt történelem, fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Bp., 2004.83-126.