Folia Historica XXVIII. [antikvár]

Kovács Mária-Márta A SEGÉLYKÉRŐ KÖRUTAK SZEREPE AZ ÚRASZTALI KÉSZLETEK ALAKULÁSÁBAN Az egyházi ingóságok adományozóúiak vizsgálatakor megválaszolatlan kérdések sora merül fel, a kutató nem létező összefüggéseket keresve próbálja magyarázni a földrajzilag egymástól távol eső vidékek egyházközségei és patrónusai közti kapcsolatot. Olykor tisztázatlan birtokviszonyokkal, genealógiai adatok hiányával hidokoljuk az eredménytelen kutatásokat. Még érdekesebb a helyzet, amikor két egyházközség viszonyára kell fényt deríteni, ugyanis nem egy esetben olvashatjuk a klenódiumok és textíliák felirataiban, hogy eredetileg más eklézsia tulajdonát képezték. Hasonló kérdésekre, ok-okozati viszonyokra derült fény a kézdimátisfalvi egyházközség úrasztali készletének vizsgálata során. Az esperesi vizitáció alkalmával jegyzőkönjrvbe vett klenódiumlajstrom utolsó tétele hívta fel a figyelmemet egy szokatlan bejegyzésre, a „hozott a legátus második expedíciójából" kijelentés értelmezése indította el kutatásaimat a segélykérő körutak szerepéről az úrasztali készletek alakulásában. A segélykérés eddig legismertebb módozata az albizálás volt.' A gyakorlatban ehhez hasonló módon zajlott az egyházközségek megsegítésére hirdetett kéregetés is. Lássuk mi is volt ez a gyűjtőkörűt, hogyan zajlott és milyen célra hirdették meg? A segélykérő körutak gyakorlata a református egyházban Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteire vonatkozó történeti források, valamint a fennmaradt úrasztah készletek vizsgálatával a 18. századtól általános egyházi gyakorlatnak tekinthető segélykérő körutak mikéntjének újabb részleteit ismerhetjük meg. A périzgyűjtő körutakról, mint az egyházközségek egyik anyagi forrásáról. Buzogány Dezső írt rövid összefoglalót A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere című forráskiadvány bevezető tanulmányában; ez a témában eddig egyedülálló.^ A gyülekezetek nagyobb károk vagy kiadások esetén nemcsak az egyházközség tagjainak pérrzalapjait vették igénybe, hanem a szűkebb és tágabb ér- 1 A magyar protestáns lelkészjelöltek külföldi tanulmányaik költségeinek előteremtésére itthoni mecénásokat kerestek meg és segélyt kértek. Albizálás erdélyi városokban és falvakban. Kiss Sámuel enyedi diák gyűjtőútja 1797. Kísérőtanulmármyal közreadja: Tonk Sándor. Szeged, 1991. 2 A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere III. Összeáll, s. a. r., bev. tanulmármyal, jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi: Buzogány Dezső-Ősz Sándor Előd. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2/3.) Kolozsvár, 2007.44rA5.