Folia Uralica Debreceniensia 18. [antikvár]

dübrirhni Egyetem Fólia Uralica Debreceniensia 18. Finnugor Nyelvi udományi Tanszék Debrecen, 2011 Cselekvésnevek a manysiban -az északi manysi cselekvésnevek valenciája Bíró Bernadett 1. Bevezetés írásomban az északi manysi cselekvésneves szerkezeteket vizsgálom tipológiai szempontból. A nominalizáció, valamint azon belül a cselekvésneves szerkezetek elemzése központi helyet foglal el az utóbbi évtizedek nyelvészeti kutatásaiban (1. többek között Alexiadou-Rathert 2010, Ylikoski 2009, Koptjevskaja-Tamm 1993, 2003, 2005, Alexiadou 2001, Laczkó 1997, 1998, 2000a). A nagyfokú tudományos érdeklődés magyarázata többek között az, hogy a különféle no-minalizáció-típusok kiváló példái a kategóriájukat tekintve ambivalens viselkedést mutató szerkezeteknek (vö. pl. Koptjevskaja-Tamm 2003). írásomban először áttekintem a nominalizáció különböző szempontú meghatározásait és különböző fajtáit (2.), valamint a cselekvésnevek vizsgálatának megközelítési módjait, utalva egyúttal a cselekvésnevek meghatározásával kapcsolatos nehézségekre (3.). Ezután az északi manysi cselekvésnevek kapcsán röviden bemutatom az egyes nem-ragozott (nonfinit) igealakok egymáshoz való viszonyát, majd érvelek amellett, hogy az északi manysiban az -n és -m képzős deverbális névszók (melléknévi igenevek) töltik be a cselekvésné-vi szerepet (4.). Végül megvizsgálom e cselekvésnevek valenciáját, azaz azt, hogy milyen módon jelenik meg az alany és a direkt tárgy a cselekvésneves szerkezetekben (5.). Vizsgálataimat csak az irodalmi nyelv alapját képező északi nyelvjárásra korlátozom, mely az egyetlen ma is élő manysi nyelvjárás. A jelen elemzéshez felhasznált nyelvi anyag forrásai a Munkácsi Bernát (Munkácsi 1892-1896) és az Artturi Kannisto (Kannisto-Liimola 1951-1963) által a XIX. század végén/XX. század elején gyűjtött folklórszövegek; az újabb manysi szövegek feldolgozása további vizsgálatok tárgyát képezi.