Hajnalvárók [antikvár]

DR. VARGA LÁSZLÓ: Elárult forradalom w Mind a hazai, mind a külföldön élő magyarok, az 56-os forradalom ideiglenes elbukásáért az Egyesült Államok kormányát, az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a szuezi eseményeket okolják. Washingtonnak felróják, hogy a magyarság függetlenségi harcához nem nyújtott politikai támogatást. Az ENSZ — mondják — október 23 és november 3 között szendergett, amiből csak november 4-én, a szovjet tankok tüzelésére ébredt fel. Szueznél pedig Franciaország, Anglia és Izrael kormányai a magyarság áldozatát a saját céljukra akarták hasznosítani. Washington tehetetlen volt — hangzik a panasz —, mert a magyar forradalmárok tálcán vitték a lehetőséget, hogy a Szovjetunió terjeszkedését és békét zavaró tevékenységét megállítsák. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét hűtlenséggel vádolják, mert alapokmányát sértette meg, miszerint a nemzetek függetlenségét és az emberi jogok érvényesülését segíteni kell. Nem tette. Párizs, London, Tel Aviv önzők voltak, mert ahelyett, hogy vártak volna amíg a magyar forradalom valami eredményt elér, és utána cselekedtek volna, elhamarkodva léptek, céljuk kútba esett, és közben a század második felének megmozdulását is elbuktatták. A fenti állítások alaposak, jogosak. Azonban van egy másik, negyedik tényező is amit a magyarság eddig még nem értékelt ki, és közben sasszemmel nézik és éles aggyal elemzik a fenti eseményeket, a magunk portája felé becsukják a szemüket, és olyan jelentős tényezőket hagynak figyelmen kívül, amik nélkül a magyar forradalom ideiglenes elbukásának okait tárgyilagosan nem lehet megítélni. Ez pedig az ENSZ-nél működő magyar delegáció október 23 és november 3 közötti munkája. A kérdés: miközben odahaza a nemzet soha nem látott egységben harcolt hazája függetlenségéért, mit tett ezért a New Yorkban székelő magyar delegáció? Mennyi-