Képes Kálvin Kalendárium 1972 [antikvár]

Krisztus Urunk földi életének napjaiban nemcsak szívesen fogadta az iránta való szeretet megnyilatkozásait, hanem egyenesen igényelte és elvárta övéitől, hogy szeressék Őt.'Amikor Mária drága kenettel megkente és saját hajával törölgette Jézus lábait, Iskariotes Júdás megbotránkozott e tékozláson és túlzásnak ítélte ezt a szeretetet. Megváltó Urunk mégis ezt mondta: „Hagyj békét neki. Az én temetésem idejére tartogatta ő ezt" (Jn 12:3—7). Mennybemenetele előtt az Űr egyetlen kérdést intézett Simon Péterhez: ,,Szeretsz-e engem?" Újból és újból megismételte ezt a kérdést, mígnem Péter megszomorodva így szólt: „Uram te tudod, hogy szeretlek téged" (Jn 21:15—17). Az evangéliumokból nyilvánvaló, hogy az a szeretet, amellyel Jézus szerette övéit, és amelyet kért követőitől, nem test és vér szerint való szeretet. Amikor a sokaság figyelmezteti Jézust, hogy megérkeztek rokonai: „íme a te anyád és testvéreid odakint állanak és szólni akarnak veled" — azt mondotta: „Kicsoda az én anyám és kik az én testvéreim? És kinyújtván az ő kezét az 6 tanítványaira, monda: Íme az én anyám és az én testvéreim' (Mt 12:46—49). Megint máshol azt mondotta: „Ha valaki énhozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom' (Lk 14:26). Eszerint Krisztus Űr kizárólagos igényt támaszt követőinek a szeretetére és azt kívánja, hogy mindenek előtt és mindenekfelett őt szeressék. A tanítványi szeretetnek abban kell megnyilatkoznia Urunk kijelentése szerint, hogy a tanítvány ismerje az Űr parancsolatait és tartsa meg azokat. „Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet" (Jn 14:21—23). Krisztust is ez a szeretet köti össze az Atyával. Azért vállalja el a kereszt áldozatát, mint mondotta: „Hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy cselekszem, amint az én Atyám parancsolta nekem" (Jn 14:31).