kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Kincses Kalendárium 2012 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/938/2009938.jpg "Ady Endre - Kincses Kalendárium 2012 [antikvár]")
Kincses Kalendárium 2012 [antikvár]
Ady Endre, Illyés Gyula, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Vajda János
Cental Kft.
,
Megjelenés: 2012. január 01.
Kedves Olvasóink!
Azzal indultam el Szicíliába, hogy nyaralásom alatt nélkülöznöm kell kedvenc gyümölcsömet, a dinnyét. Mivel - ezt mondták a rádióban - a magyar dinnyének nincs párja. Igaz, hogy a magyar dinnyét úgy hívják, görög, s ez akadálya lehet hungarikummá avatásának. Az idegen felségterületen mégiscsak megkóstoltam a szóban forgó gyümölcsöt. Számítva persze arra, hogy savanyú, keserű lesz, mert mint tudjuk, a magyar görögdinnyének nincs párja.
Az olasz dinnye igen finom volt. Nem tudom,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1130 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kedves Olvasóink!
Azzal indultam el Szicíliába, hogy nyaralásom alatt nélkülöznöm kell kedvenc gyümölcsömet, a dinnyét. Mivel - ezt mondták a rádióban - a magyar dinnyének nincs párja. Igaz, hogy a magyar dinnyét úgy hívják, görög, s ez akadálya lehet hungarikummá avatásának. Az idegen felségterületen mégiscsak megkóstoltam a szóban forgó gyümölcsöt. Számítva persze arra, hogy savanyú, keserű lesz, mert mint tudjuk, a magyar görögdinnyének nincs párja.
Az olasz dinnye igen finom volt. Nem tudom, Szicíliából érkezik-e Magyarországra dinnye, rontva ezzel a magyar termelői piacra jutási esélyeit. De dinnye jöhet Szerbiából, Horvátországból, számtalan helyről, alkalmanként olcsóbban, mint a magyar áru. S akadnak elvetemült emberek, akik nem a magyar, hanem az olcsóbb, külföldi árut vásárolják. S így vannak ezzel a külföldiek is. Azért vásárolják a magyar árut, mert jó és olcsó.
A kérdés tehát az, hogy lehet-e nemzeti alapon boltba menni. A banán, a narancs esetében aligha. El lehet dönteni azonban, hogy jó-e nekünk a székelyföldi krumpli vagy a felvidéki tej, ha olcsóbb, mint a magyar. Mert verseny van. Az unió eredeti neve Európai Gazdasági Közösség. Másképpen Közös Piac. Ami egyenlő feltételeket teremt a külföldi áruknak Magyarországon s a magyar termékeknek külföldön. Elszörnyedve hallom 2011 júliusában, hogy azért a dinnyéért, melyet én 125 forintért veszek meg, a termelő csak 25 forintot kap. Lehet, hogy a hazai kereskedelmet kellene megreformálni? Lehet, hogy sokaktól feddést kapok érte, mégis kijelentem, hogy a magyar határtól néhány száz méterre termesztett tej, hús, zöldség nem rosszabb, mint a hazai. Talán meg kellene tanulnunk náluk olcsóbban előállítani, hogy versenyképesek legyünk. A magyar termékeinkkel.
De ki és mi az igazi magyar? Nem könnyű a válasz. Az Etelközből elvándorolt elődeink sok nép, törzs lányaival és fiaival kerültek kapcsolatba. Ez a vérkeveredés az oka, hogy talpraesett nemzet vagyunk, és állítólag ezzel magyarázható, hogy itt élnek a legszebb nők a világon. Én mégsem az őseredet-kutatás alanyaival példáznám az igazi magyarságot. Hanem a kismarosi svábokkal. Akik az 1940-es években szinte egy kukkot sem tudtak magyarul, de amikor a fasiszta német állam a Volksbundba akarta beléptetni őket, két napon keresztül tanulták azt az egyetlen mondatot, hogy „Nem tudok németül, magyar vagyok"
A napokban egy cigány asszonnyal beszélgettek a rádióban. Több diplomája van, az ENSZ-ben dolgozik, de ha időnként szabadságra hazajön, érzi a megkülönböztetést. Anyanyelve magyar, magyarul álmodik, büszkék lehetünk rá. Ő ne lenne magyar?
Magyarországot testvéreként két nemzet jegyzi, a török és a tatár. Kedvelnek minket az osztrákok, a németek, a horvátok, akikkel pedig összerúgtuk a port néhányszor.
Magyarországon az a hungarikum, hogy európaiak vagyunk. Erényeinket az európai nemzetek azonban nem történelmünk, hanem mai teljesítményünk alapján ítélik meg.
Termékadatok
Cím: Kincses Kalendárium 2012 [antikvár]
Kiadó: Cental Kft.
Megjelenés: 2012. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 210 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............