kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Babits Mihály - Kincses Kalendárium 2013 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/937/4455937.jpg "Babits Mihály - Kincses Kalendárium 2013 [antikvár]")
Kincses Kalendárium 2013 [antikvár]
Babits Mihály, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Gárdonyi Géza, Madách Imre, Szendrey Júlia, Tersánszky Józsi Jenő, Weöres Sándor
Az ember nem föltétlenül annyit ér, amennyire dagad a pénztárcája. Valahogy így van ez az országok megítélése esetében is. Ennek ellenére a boldogulást kereső emberek tömege mégsem Fekete-Afrikába, sokkal inkább Amerikába, az USA-ba, Kanadába vagy Európa gazdagabbik felébe szeretne kivándorolni.
Egy ország teljesítményének megítélése mégsem csupán a termelés mennyiségén, lakóinak életszínvonalán múlik. Itt vagyunk mindjárt mi, magyarok. A londoni olimpián a tízmilliót el sem érő népességünk...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1130 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az ember nem föltétlenül annyit ér, amennyire dagad a pénztárcája. Valahogy így van ez az országok megítélése esetében is. Ennek ellenére a boldogulást kereső emberek tömege mégsem Fekete-Afrikába, sokkal inkább Amerikába, az USA-ba, Kanadába vagy Európa gazdagabbik felébe szeretne kivándorolni.
Egy ország teljesítményének megítélése mégsem csupán a termelés mennyiségén, lakóinak életszínvonalán múlik. Itt vagyunk mindjárt mi, magyarok. A londoni olimpián a tízmilliót el sem érő népességünk ellenére a 9. helyet szereztük meg az éremtáblázaton. Nagy dolog ez, hiszen az eredmény a világ szinte minden újságjában megjelent! Aki eddig nem tudta, most már az sem hagyhatja figyelmen kívül egy darabig, hogy Magyarország a nagy nemzetek közé tartozik.
Voltak és vannak világhírű zeneszerzőink, Liszt, Bartók, Kodály és a többiek, zongora- és hegedűművészeink, Nobel-díjas tudósaink. A tudományos teljesítményeket mérő egyik mutató alapján összeállították a hatezer legtöbbet idézett kutató nemzetközi listáját.
Ebben hazánk a 24. helyen áll, s még előkelőbb a helyünk, ha a magukat magyarnak valló, magyar állampolgársággal rendelkező, de tevékenységüket külföldön kifejtő tudósokat is ide számítjuk. Tehát ebben a tekintetben is a világ élenjáró országai közé tartozunk. Ebben a tekintetben igen. Másban azonban nem. A helyzet ugyanis az, hogy a világ 193 országa közül mi a legmódosabb első negyedhez tartozunk a magunk 47. helyével. Közrejátszanak ebben kiváló természeti adottságaink, sok évszázados munkakultúránk, a már korábban említett tehetség. Mégsem érezzük elég gazdagnak magunkat. Hétből négy magyarországi régió is bekerült a húsz legszegényebb térség listájára (míg a legmagasabb GDP-t termelő húszas listán egy magyar régió sincs) a 271 európai uniós régió között. Magyarország tehát korántsem elhanyagolható része nyomorban, vagy annak küszöbén él. Más adatok szerint az uniós országok közül csak Románia és Bulgária kullog mögöttünk.
Van tehát bőven behoznivalónk. Szót se ejtsünk Ausztriáról vagy a szintén szocialista előzményekkel bíró Szlovéniáról. Őket a válság sem kényszerítette földre, mint ahogy így van ez egynémely balti országban is. Magyarország összesített 18. helyezése az európai listán nem túl előkelő, nincs vele mit dicsekedni.
Ami nem lenne olyan hatalmas baj, ha valamely sportverseny listáján merengene el az ember. Miközben képesek vagyunk ragyogó, irigylésre méltó szellemi, tudományos, művészeti és sportteljesítményekre, a kiteljesedő demokráciában, mely a legjobb lehetőségeket nyújtja az egyéni és csoportos teljesítményekre, húsz éve életszínvonalban, gazdasági eredményekben egy helyben topogunk, európai sereghajtók vagyunk.
Nem lehetne valahogy tudatosítani pártokkal, kormányokkal, pénzemberekkel, munkavállalókkal, gazdákkal, hogy ez is egy verseny, itt is lehet igazán nagy elismerést, dicsőséget szerezni? Mert ez a küzdelem az életünkről, jövőnkről szól.
Termékadatok
Cím: Kincses Kalendárium 2013 [antikvár]
Szerző:
Babits Mihály
,
Batsányi János
,
Csokonai Vitéz Mihály
,
Gárdonyi Géza
,
Madách Imre
,
Szendrey Júlia
,
Tersánszky Józsi Jenő
Weöres Sándor
Kiadó: Cental Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............