kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arany János - Kincses Kalendárium 2021 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/62/4456062.jpg "Arany János - Kincses Kalendárium 2021 [antikvár]")
Kincses Kalendárium 2021 [antikvár]
Arany János, Jászai Mari, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Rákosi Viktor, Sárközi György
Kedves Olvasóink!
Minden rendben lesz.
Ezzel biztattuk egymást a karanténban.
Március idusa megforgatta az egész világunkat. Az összeomlás közelgő réme elől a négy fal közé szorultunk - már akinek van olyan -fölhagytunk a jövés-menéssel, a boltba járással, az utcán trécseléssel, az iskolai csengőfrásszal, a kocsmázással, a piacolással, a koncerteken csápolással. Nem tartottunk köztéri nemzeti ünnepet, s elborzadva néztük az olasz, a spanyol híreket az áldozatokról, szörnyülködtünk a fertőzöttek...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
930 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kedves Olvasóink!
Minden rendben lesz.
Ezzel biztattuk egymást a karanténban.
Március idusa megforgatta az egész világunkat. Az összeomlás közelgő réme elől a négy fal közé szorultunk - már akinek van olyan -fölhagytunk a jövés-menéssel, a boltba járással, az utcán trécseléssel, az iskolai csengőfrásszal, a kocsmázással, a piacolással, a koncerteken csápolással. Nem tartottunk köztéri nemzeti ünnepet, s elborzadva néztük az olasz, a spanyol híreket az áldozatokról, szörnyülködtünk a fertőzöttek számán. A Föld visszafelé kezdett forogni. Az életünket féltettük. A puszta, fizikai létünket.
Átértékeltünk sok mindent. Kiderült, hogy az ölelés, a kézfogás, a puszi, a közös ebéd, a családi, baráti együttlét a legfontosabb a világon. Jó az, ha a kitisztult levegőben az indiaiak saját szemükkel is megpillanthatják saját hegyüket, a Himaláját. Kiderült, hogy a csokitortát - akinek futja ilyesmire - alapos kézmosás után bátran meg lehet enni.
Ilyen járványban átértékeljük a dolgokat. Mit akarunk megmenteni? És mi módon?
Rettegve üljünk a barlangban, s számoljuk, hogy a Covid jön-e előbb, vagy az ebola, egy üstökös, vagy egy kedves diktátor bombácskája? Meséljük el a szoba-konyha tucatnyi lakójának, hogy az utcavégi közös kútról hazacipelt, a hónapok óta hideg kályhán melegíthetetlen vízzel kéne naponta többször kezet mosniuk? Az operáló orvosoknak nem jut maszk. Sokaknak nem futja szappanra. Hiánycikk a fertőtlenítő. Menjünk? Maradjunk?
Csak éljük túl! Szót fogadunk, tapsolunk az orvosobiak, nővéreknek, s aztán minden rendben lesz megint. Majd lefogyunk, majd beszedjük a bogyókat, majd eszünk zöldséget is, majd bringázni fogunk, tornázunk, úszunk, itthon hagyjuk az autót - akinek van olyan - s óvjuk a levegőt, a természetet, a Földet.
Ha már eddig elmulasztottuk. Majd most. Esküszünk, esküszünk! Fölvesszük a maszkot, s úgy nem megyünk sehová. Ezerszer mosunk kezet, pedig ki sem tettük otthonról a lábunkat. Fertőtlenítünk, lázat mérünk, félünk. Bánjuk már, amit bánni lehet.
De telt-múlt az idő. Nagyon sokan lettek betegek, sokan meghaltak. Aztán lassan kimerészkedtünk megint az utcára, megint fölültünk a villamosra, megint oviba vittük a gyereket.
Kinyitott a játszótér, a mozi, az uszoda, a bár.
Megint embernek érezhettük magunkat. Olyannak, aki találkozik más emberekkel, élőben, nem csak a fészbukon, aztán már együtt ebédeltünk a teraszon, s nyárra már nyaralást terveztünk. Mint a békeidőkben! Ha máshová nem is, legalább a Balatonra lemegyünk. Vagy a szigetre. A folyópartra.
Ha van még sziget, folyó, tábor a gyereknek, erdő, mező, búzavirág. Kék ég, bodor felhő.
S lassan előmerészkedve a karanténból, visszatértünk a békéhez.
Megint sorban állunk segélyért, megint alamizsnát lökünk a kapualjban alvóknak, veszekszünk a tömött sorokban, buszra szállunk, kidobjuk az ebéd maradékát.
Már megint nem mostuk meg a kezünket.
Lapoztunk.
Minden rendben lett.
Minden rendben lett?
Jakubovits Anna
Termékadatok
Cím: Kincses Kalendárium 2021 [antikvár]
Szerző:
Arany János
,
Jászai Mari
,
Juhász Gyula
,
Kaffka Margit
,
Kosztolányi Dezső
,
Rákosi Viktor
Sárközi György
Kiadó: Cental Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 220 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............