Könyv és könyvtár VII:2 [antikvár]

A KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEINEK TIZEDIK KÖTETE Évkönyvünk tizedik kötetét adjuk az olvasó kezébe. A sorozat 1953-ban indult A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Evkönyve címmel, 1957-ben a tömörebb, kifejezőbb Könyv és Könyvtár címet vette föl. A kötetek kerek száma s az indulás óta eltelt 15 év alkalmat ad a kiadvány tematikai pályájának áttekintésére. Az Évkönyv 91 tanulmányt és közleményt adott közre, a nagyobb terjedelműeket (szám szerint négyet) önálló műként. (Ilyenkor a „kötet" két „félkötetre" oszlott.) 23 dolgozat külső (részben külföldi) szerzők tollából származik, a többit a Könyvtár munkatársai írták. A külső szerzők a közös érdeklődés illetőleg a közvetlen munkakapcsolatok szálain csatlakoztak munkatársi kollektívánkhoz. így azoknak a jelenségeknek és problémáknak teljesebb, többoldalú vizsgálatát segítették elő, amelyek tanulmányozását az Évkönyv ösztönzéssel, publikációs fórum nyújtásával szolgálni kívánta. Az Évkönyv tematikáját, sőt a dolgozatok kutatási szempontjait és prezentálási módját alapvetően határozta meg a kiadvány jellege. Az eredményeiket itt bemutató kutatások egyrészt a kiadó intézmény — egy felsőoktatási funkciót ellátó, általános gyűjtőkörű tudományos nagykönyvtár — működéséhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati problémák megoldására irányulnak, másrészt annak a történet és társadalmi szférának (e szféra irodalmi és tudományos vetületének) empirikus megismerésére, amelyben az Intézmény kifejti tevékenységét s amelynek maga is lényeges alkateleme. Mindezekkel logikai és ökonómiai egységben jelentkező feladat a Gyűjtemény s a vele együttműködő társgyűjtemények (Pl. Kollégiumi Nagykönyvtár, Debrecen, Sárospatak) anyagának — kéziratainak, unikumainak, ritkaságainak — különböző szintű bemutatása, a szövegek, fakszimilék közlésétől a bibliográfiai feltárásig vagy a könyvtörténeti ismertetésig. E meghatározottságában is igen szétágazó tematika a tíz kötet és tizenöt év során meglehetős világosan korszakolható fejlődésen ment át. Az első szakaszt (1953—1956) az Intézményre való igen szoros koncentrálás jellemezte. A cikkek többsége valamely időszerű gyakorlati problémához fűződött, a Könyvtár történetének egy-egy mozzanatát vizsgálta, ismertette a Gyűjtemény valamely egységét vagy értékes darabját. A második szakaszban (1957—1964) nemcsak az érdeklődés hatolt messzebb, (a szó közvetlen