Könyv és könyvtár XI. [antikvár]

BÉNYEI JÓZSEFNÉ AZ 1910-ES NÉPKÖNYVTÁRI CÍMJEGYZÉK IDEOLÓGIÁJA A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa 1910-ben bocsátotta közre egyik legjelentősebb szakmai kiadványát, a Népkönyvtári címjegyzéket Gulyás Pál szerkesztésében.* Ez a mű összegzője, reprezentatív kifejezője az uralkodó osztály lefelé irányuló művelődési politikájának, elsősorban az államilag létrehozott, hivatalosan támogatott népkönyvtárak ideológiájának. A jegyzék igazi jelentőségét csak akkor érthetjük meg, ha a kor politikai, eszmei, irodalmi viszonyainak összefüggéseiben vizsgáljuk. A kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszakost az .uralkodó réteg fokozódó konzervativizmusa, nacionalizmusa, sovinizmusa határozza meg. !A magyar kis- és középnemesség a reformkorban haladó szerepet töltött Be,' Vflagoá után azonban „a nemesi-középnemesi rétegből mind jobban kihalt a haladó'elém,. egyre jobban előtérbe került az Ausztriával való kiegyezés szükségessége, s ve]e párhuzamosan az az igény, hogy fenn kell tartani a vármegyei dzsentri uralmát — annak ellenére, hogy történelmi hivatását már teljesen elvesztette".1 Bár a hatalom igazi birtokosa a nagybirtokos arisztokrácia és a főpapság, a hatalom gyakorlása, a kormányzás és a közigazgatás túlnyomó részben a középnemesség ¦— ahogyan a 80-as évektől nevezik: a dzsentri kezében volt. A kiegyezés során nem történt meg a feudális keretek felszámolása, megoldatlan maradt a nemzeti függetlenség kérdése és a nemzetiségek ügye. Ezek a tehertételek akadályozták a magyar társadalom fejlődését, a polgári demokratikus vívmányok érvényesülését. Az Ausztriához való abszolút hűséget csak kicsinyes közjogi harcok és parlamenti obst-rukciók zavarták meg. A társadalom égető problémáinak a megoldásával senki nem törődött. Ahogyan 1905-ben, első parlamenti felszólalásában Áchim L. András elmondta, a katonai és egyéb sérelmek helyett fontosabb feladat lett volna a gazdasági nyomorúság, a földműves és ipari proletárok helyzetének javítása és az általános választójog.2 Az uralkodó osztály nem vette komolyan a társadalmi feszültségek jelzéseit: Szántó Kovács Já- * Gulyás Pál: Népkönyvtári címjegyzék. A népkönyvtárak és kisebb közkönyvtárak részére ajánlható művek magyará-zatos jegyzéke. Bp. 1910, Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Tanácsa. 596 1. 1 Lukács György: Magyar irodalom — magyar kultúra. t970. 620.1. • Horváth Zoltán: Magyar századforduló. 1961. 372.1. 5