Bővebb ismertető
A kötőjel különös írásjel: nevéhez illően összeköt és olykor elválaszt. Évkönyvünk - kötetünk! - a társadalomtudomány legjobb hagyományaihoz illően számos témát és megközelítésmódot köt össze: a rendszerváltás ipari társadalmától a kisebbségi csoportokon át a társadalmi tőke elméletéig, a múlttól a megvalósítandó várospolitikák jövőjéig. A társadalomtudományt mindig két ellentétes irányba húzó törekvés mozgatja: megérteni és elemezni a társadalmi világot sokféleségében, gyökeresen eltérő tartalmaiban, 'felfedezni' azt, amit minden nap látunk, de megszokottságában nem veszünk észre, másrészt megtalálni a közöset a különbözőben, felismerni azt, ami hasonló, holott különbözőnek látjuk. Nagy szükség van mindehhez 'kötőjelekre', folyamatos kommunikációra a társadalomtudomány művelői, kezdők és beérkezettek közt - a doktori iskolákban is. Ezért Iskolánkban és évkönyvünk terveinkben szereplő jövőbeli köteteiben meg akarjuk őrizni ezt az összekapcsolódó sokféleséget, a társadalomtudomány - a szociológia a maga sokféleségében, a szociálpolitika kettős, tudományos és politikai kötődésével - változatosságát.A kötőjel el is választ: ezt az évkönyv is demonstrálja. A domináns vagy főáramlati szociológiai kutatás módszerei mellett szép számmal szerepelnek 'lágyabb' technikákat alkalmazó írások. Javára válna-e a tudományos haladásnak, ha valamely témacsoport, valamely megközelítésmód kizárólagossá válna egy iskolában nincsenek kezünkben a mindenre választ adó univerzális egyenletek, de értelmes kapcsolatokat találhatunk a dolgok, a megfigyelések között. iskolánkban és az Intézetben sem érvényesül egyetlen irányzat dominanciája, nem törekszünk valamiféle hamis egyetemes tudományosság eszméje nevében mindenkit azonos formára faragni. Módszerbeli, elméleti és értékbeli különbségek jellemzik Iskolánk oktatóit és hallgatóit is - nagyobb mértékben, mint ahogy ez a kötet mutatja. Ezt az elválasztást, a több értelemben vett sokféleséget meg kell őrizni, mert ez az igazi tudományosság garanciája.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.