Kötő-jelek 2003 [antikvár]

Nagy öröm számomra, hogy a Kötő-jelek második kötetét bevezethetem. Örülök, mert ez megtiszteltetés, de elsősorban azért, mert e kötet bizonyíték: ha olykor a kívánatosnál lassabban is, de készülnek és elkészülnek a disszertációk. Bármilyen jelentős az egyén életében a doktori disszertáció megvédése, a cím megszerzése, közvetlenül erről kevesen vesznek tudomást. E kötet arra is szolgál, hogy a szakma figyelmébe ajánlja a doktorandusz-munkákat. A kötet jellege nem különbözik az elsőtől, erre is igaz a kötőjel-metafora: sokféle megközelítésmódot és szemléletet talál majd benne az olvasó. Az első kötet bevezetőjében írtakat nem akarom ismételni. Doktori iskolánk nem lett valamelyik irányzat elkötelezettje, s nem is lenne jó, ha az lenne.