Kötő-jelek 2009 [antikvár]

Előszó Abban a világban, ahol egyszerre van jelen a globalizáció és a szegregáció, a multikulturalizmus és a nacionalizmus, az identitás problematikája - amely az újkori történelemben mindig kritikus kérdés volt - újfent fájó élességgel vetődik fel. Kötetünk első, az „Azonosulások és elkülönülések hálózatai" címet viselő blokkjának írásai három olyan témát tárgyalnak, amelyek mindegyike kapcsolatos a sikeres és sikertelen azonosulással és elkülönüléssel: a földrajzi határokat átmetsző identitások kérdését, a diszkriminációt eredményező attitűdöket és az előíró nemi sztereotípiákat. Mindegyik írás foglalkozik az adott téma kutatásának módszertani dilemmáival is. Várhalmi Zoltán Kísérlet a transznacionális kötődések empirikus megragadására című tanulmányában a transznacionális, azaz az egyéneket összekötő, határokon átívelő, sokrétű kötődéseket, interakciókat vizsgálja a Magyarországon élő külföldiek körében. írásának alapgondolata, hogy ma nem egyszerűen arról van szó, hogy sokan lakóhelyet és ezzel egy időben identitást is váltanak (vagy éppen „gyökértelenekké" válnak), hanem arról, hogy a migránsok jelentős része kénytelen (és képes) egyszerre több hely között ingázni, egyszerre több helyhez, közösséghez is kötődni (akár tényleges térbeli vándorlás nélkül is). Várhalmi tanulmánya négy dimenzió mentén, korrespon-dencia-térkép segítségével kíséreli meg leírni a magyarországi török, arab, kínai, vietnami és ukrán csoportok transznacionális kötődési mintázatait. Milyen azonosulási nehézségekkel jár egy svájci-török foci-EB-selejtező vagy egy hosszabb nyári „hazalátogatás"? - mindennapi és érdekes kérdések. Simonovits Bori írása - A hátrányos megkülönböztetés észlelése, tapasztalása és a diszkriminatív viselkedés - ugyancsak az azonosulás és elkülönülés témáját érinti, amikor a diszkrimináció elterjedésével és működésével kapcsolatos elméletek új tipológiai leírására törekszik. Összehasonlító példák segítségével kísérletet tesz az elő-