Kult50 - A kultúra ötven arca 2017 [antikvár]

Kicsit megremegett a kezünk, amikor azt mondtuk, ennyi volt, végre elkészült, és mehet a nyomdába a KULT50, amiről tavaly nyáron még csak ötletszinten beszéltünk, ősszel elhatároztuk, hogy megcsináljuk, januárban pedig már a megvalósításán dolgoztunk. Egy teljesen új lapot megálmodni és létrehozni ritka izgalmas feladat. Vitatkozni a koncepción, mi legyen a címe, mi kerül- jön bele, kik legyenek a szerzők, hogyan nézzen ki: azt hiszem, nincs az az újságíró, aki egy ilyen munkát ne szeretne. Ugyanakkor új magazinnal a piacra lépni bátor dolog, főleg ha az még „listázós" is. Hiszen egyre-másra jelennek meg a különböző listák: leggazdagabb, legbefolyásosabb, legszebb, legnagyobb, top 10, top 20, top 1000 Vagyis adott a kérdés, hogy mi újat lehet még itt mutatni. Másrészt a listázás veszélyes. Mert egy lista mindig véges, és ha fel lehet rá kerülni, akkor ezzel együtt le is lehet maradni róla. És ilyenkor bizony jöhet a népharag, hogy az XY miért van ott, az YX meg miért nem?! Az ember ne menjen házhoz a pofonért. Mégis fontosnak tartottuk, hogy kiemeljünk és név szerint említsünk ötven olyan embert, akire itt és ma oda kell figyelni, amikor hazánk színházáról, zenei életéről, képzőművészetéről, zenés színházáról, irodalmáról, filmművészetéről beszélünk. Egy olyan kulturális lenyomatot szerettünk volna létrehozni - és ezek után majd évről évre újra elkészíteni -, amelyet ha tíz év múlva a kezébe vesz valaki, akkor viszonylag objektív képet kap egy nagyon is nehezen mérhető és leginkább szubjektívan megítélt dologról: a magyar kultúráról, a magyar kulturális életről. Mi, akik ezt az újságot megálmodtuk, kitaláltuk és megcsináltuk, nagyon szerettük ezt a munkát, és szívünkbe zártuk a lapot, amit létrehoztunk. Most már csak azon szurkolunk, hogy az olvasó is szeresse.