Magyar Sportévkönyv 2012 [antikvár]

Tisztelt Olvasó! Páratlan év lévén, 2011 kissé unalmasnak tűnhet a sport szempontjából, hiszen nem volt sem olimpia, sem labdarúgó Európa- és világbajnokság. Ám mivel a következő esztendőben rendezik a londoni ötkarikás játékokat, és a futball Eb-t, a kvalifikáció miatt akadtak izgalmak bőven - és akkor még nem beszéltünk számos sportág világversenyeiről, a nemzetközi klubtornákról. Vagyis nem volt hiány színvonalas sporteseményekben 201 l-ben sem. Európában a legnagyobb érdeklődés ezúttal is a labdarúgó Bajnokok Ligáját övezte. A címvédés ismét elmaradt, viszont a Barcelona egy év után visszaszerezte trónját, s hat szezon alatt immár harmadszor lett az öreg kontinens legjobb csapata. Sokan követték figyelemmel a Formula-1 versenyeit is, ám a száguldó cirkuszban csak a helyezésekért folyt küzdelem, Sebastian Vettel elképesztő fölénnyel utasította maga mögé a mezőnyt. A magyar sportrajongókat gyakran jobban érdekelték a csúcson lévők csatáinál a hazai versengések és kedvenceik nemzetközi szereplése. Ami az utóbbit illeti, sok örömet szereztek a drukkereknek a magyar sponolók ebben az esztendőben is. A Ferencváros női kézilabdacsapata nem várt bravúrt hajtott végre: harminchárom év után ismét a zöld-fehérek nyenék meg a Kupagyőztesek Európa-kupáját. Az úszó-világbajnokságon Gyúrta Dániel megvédte két esztendővel korábban szerzett címét a 200 méteres mellúszásban, ráadásul úgy, hogy most ott volt a mezőnyben a szakág királya, a japán Kitadzsima is. A hosszabb gyorsúszó számokban Kis Gergő kétszer is bronzérmet nyert, s ezek az eredmények szintén reményt keltőek az olimpiát illetően. Cseh Lászlónak a vártnál gyengébben ment Sanghajban, igaz, 200 vegyesen csak a két amerikai szuperklasszis verte meg. Kajakosaink közül szokás szerint ismét a hölgyek remekeltek, a szegedi vb-n nyert hat magyar aranyéremből négyet ők vihettek haza. A tornász Berki Krisztiánnak először sikerült a duplázás, azaz mind az Európa-, mind a világbajnokságon ő állhatott fel a dobogó legfelső fokára. A labdarúgó-válogatottnak ugyan a papírformának megfelelően újfent nem sikerült kijumia az Európa-bajnokságra, mégis előrelépett Egervári Sándor együttese játékban és rangsorban egyaránt. Persze 201 l-ben nem csak örömre volt okunk. Több kiváló egykori és jelenlegi sportember távozott az élők sorából. Nekünk, magyaroknak a legfájdalmasabb az egyetlen aranylabdás labdarúgónk, Albert Flórián halála volt: a Császár alig néhány héttel hetvenedik születésnapja után hagyott itt bennünket. Mások karrierjük csúcsán vagy ahhoz közelítve hunytak el tragikus körülmények között. Noha a fogadási csalások nemzetközi botránya még az előző évben robbant ki, 2011-ben teljesedett széles körűvé. Nem meglepő módon számos magyar labdarúgó-mérkőzés, futballista és játékvezető is érintett az ügyben, és a sor nem ért véget Szilveszter napján. Azt régóta tudjuk, hogy „beteg a magyar futball", hogy mindig is voltak kisebb-nagyobb bundák, de ilyen mértékű csalásokra eddig nem derült fény. A magyar gyanúsítottak között nevesebb szereplők is vannak A sportot az időnként felbukkanó árnyékok ellenére is szeretjük, és az év folyamán izgatottan figyeltük az olimpiai kvalifikációs versenyela-ől érkező híreket. Az ötkarikás magyar csapat létszáma egyre nőtt (és azóta is nő), és mind több számítás, elmélet születik arról, hogy hány aranyat és egyéb érmet nyernek majd honfitársaink-honfitársnőink Londonban. A JHagyar sportévkönyvben ezúttal is igyekeztük összefoglalni mindazt, ami fontos volt a hazai és a nemzetközi sportéletben 201 l-ben. Reméljük, hogy a következő kiadásban még több magyar sikerről számolhatunk be, különösen ami az olimpiát illeti. UOu^J^ Ládonyi László a kötet főszerkesztője