Magyar Vasárnap Kalendárium 1995 [antikvár]

ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK! Immár harmadik éve tesszük le a magyar családok asztalára Kalendáriumunkat. 1993-ban tulipánnal címlapján küldtük üdvözletünket, tavaly a szegfűt tettük le asztalukra. Az idén pedig a rózsa szépségével, de főleg illatával fogadják köszöntésünket. ^ A rózsa! .Egyesek szerint a legszebb virág. Valóban, a különböző "rózsa "-könyveket, ha kézbe veszi az ember, nem győz csodálkozni a színek, a formák, a fodrok változatosságán. A látó embernek ez kijut, de a vaknak csak a rózsa illata hívja fel magára a figyelmet. De vajon könyvünk hátlapján a bottal járó ember nem tud örülni a rózsának? Dehogynem! Még akkor is, ha neki csak a illata jut belőle, de színe nem. A virágból haszna - de milyen jó haszna! - csak a kertésznek van, aki termeli, eladja. Mindenki más számára talán haszontalannak tűnik a virág ebben a merkantilista, anyagias XX. században. Pedig mennyire szükség van erre a "haszontalanságra!" Hogy nézne ki egy ünnep akár a templomokban, akár az egyéneknél virág nélkül? Kifejezi a mélyérzésű emberi szeretetetet, a szív melegét, a hála és köszönet érzését. A végzős diákok, a ballagok, a diplomázók ünnepe elképzelhető virág nélkül? Az anyáknapi köszöntés milyen rideg, sivár lenne nélküle. Ha csak egy szál szegfű, ha csak egy szál rózsa van a kézben, már megváltozik a környezet. Valaki egyszer azt mondta: Isten jókedvében teremtette a virágokat. Hál persze ez nem igaz, mert Isten nem jókedvű emberi értelemben, de abban biztosak lehetünk, hogy a teremtés teljességéhez tartozónak adta az embernek a virágot. Az évszakok változásai, az égtájak különbözősége szerint ezer és ezer virág veszi körül az embert. Es minden jóérzésű embernek igénye, törekvése, hogy kertjében, háza körül, ha másként nem, a lakótelepek betonrengetegének erkélyládáiban ott legyen a virág. Bármilyen drága is legyen, nem sajnáljuk arra a kis mennyiségre a pénzt. Hiszen bizonyítvány a házkörüli virág arra, hogy ott jó emberek laknak, mert szeretik a virágot,. Ha nem is tudunk minden család asztalára egy csokor, de még egy szál rózsát sem letenni, fogadják üdvözletünket könyvünk címtáblájának színes rózsáival, egybe-kapcsolva azzal a jókívánsággal, hogy ez az új esztendő is legyen boldog, békességes minden Olvasónk számára. Tisztelettel a SZERKESZTŐ