Bővebb ismertető
Másodszor adjuk ki a Magyar Zsidók Naptárát. Ezúttal még bőségesebb és terjedelmesebb, mint volt az első kötet. A könyvek értékét nem terjedelmük, hanem belső tartalmuk szerint mérik. Így könyvünk, felette értékesnek számítódik majd. Azt tűztük ki ugyanis célul magunk elé, hogy bemutassuk a zsidó szellem nagyszerűségét. Közöljük magyar írótársaink egy-egy írását, a külföldi zsidó költők, írók és gondolkodók kiválasztott művecskéit és az újonnan termett héber és jiais írók egy-egy alkotását. Már az anyag összegyűjtésénél rájöttünk, hogy kötetek sorozatára volna szükség, ha minden írót, költőt, és gondolkodót bemutatnánk. Össze kellett tehát szorítanunk azok körét, akiknek műveit bemutatónkhoz felvettük. Soha nehezebb, kínosabb válogatás nem terhelt szerkesztőt. Előbb lemondottunk az életből régebben eltávozottaktól. Csak élőket és a közelmúltban elhunytakat tartottuk meg, azokat, akik a még ma élő nemzedékhez is szólottak. Még így sem fért volna el mind ebben az egyetlen kötetben.
Vázsonyi Endre (Budapest, 1906. jan. 6. – Bloomington, Indiana, USA, 1986. dec. 7.), újságíró, műfordító, kritikus, Dégh Linda etnográfus férje.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.