Médiakalendárium 2001 [antikvár]

A Médiakalendárium 2001 a Sajtóvilág negyedik kiadása, és ezúttal is azzal a céllal szerkesztettük, hogy tükröt tartsunk az olvasók elé, bemutatva, hogyan tevékenykedik a média az ezred- fordulón. Ezúttal is meg kell állapítanunk, hogy a társadalom gondjaiért felelős politikusok és vezetők túl sokszor emlegetik a média felelősségét. De hát az újságírók megszokhatták már az évtizedek során, hogy ők az úgynevezett „Prügel Knábe" szerepét kell eljátsszák, azaz, a trónörökös rossz cselekedeteiért nekik ítélik a pofont. A Médiakalendáriumban sajnos állandó rovattá vált a botránykrónika. Ami azt jelenti, hogy a magyar sajtó mégiscsak teljesíti azt a feladatát, mely szerint őrködnie kell a társadalom tisztasága felett. Az a tény, hogy évente új sajtómustrát kell készíteni, jelzi, hogy a médiaátalakulás korántsem fejeződött be, a tulajdonváltások napirenden vannak, a managment és a főszerkesztők személye pedig oly gyakran változik, hogy azt legfeljebb egy hetilap tudná nyomon kísérni. A gyakori változások ellenére azonban - a Médiakalendáriumban megjelenő írások is ezt erősítik - a magyar sajtó feladatával összefüggésben még mindig azt mondhatjuk, ha vannak is zavaró tényezők, azért az összkép jónak mondható. Bosszankodhatunk azon, hogy eldurvult a hangnem, hogy a képernyőkön tortúra az agresszió, hogy a lapokban a kelleténél kevesebb az igazi riport, a színes írás, hogy sok a pontatlanság, de hát ez valójában valamilyen szinten hozzátartozik a médiához. Az sem jó, ha a politikai vezetők saját nyilatkozataikat letagadják és dezinformációval vádolják a sajtót - alaptalanul. Annak azonban az ezredfordulón is örülhetünk még, amire címlapunk karikatúrája is utal: Sajtószabadság akkor van, amikor ki lehet nyomtatni, hogy nincs sajtószabadság. LEPIES GYÖRGY főszerkesztő