Meteor csillagászati évkönyv 2010 [antikvár]

Egy évvel ezelőtt ünnepeltük A Csillagászat Nemzetközi Évét. Évkönyvünk lezárásakor még korai mérleget készíteni, az azonban egészen bizonyos, hogy az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett jubileumi évben nagyon sok értékes program, rendezvény jött létre, és sok hasznos kiadvány jelent meg. Évkönyvünk előző kötete közel 400 oldalasra sikerült, 2010-ben azonban vissza kell térnünk a megszokott terjedelemhez, aminek csak egyik oka az időközben „ránk köszöntött" gazdasági válság. 2010 is fontos évforduló a csillagászatban, hiszen a távcső csillagászati alkalmazása és Galilei fellépése sokkal inkább köthető 1610-hez, mint 1609-hez. A tudós korszakalkotó műve 1610 márciusában jelent meg - a Sidereus Nuncius magyar fordítását előző évi kötetünkben olvashattuk Csaba György Gábor értő tolmácsolásában. Bár égi jelenségeket természetesen szép számmal észlelhetünk 2010-ben is (lásd Kalendáriumunkat), igazán jelentős, a nagyközönség figyelmét is kiérdemlő jelenség nem várható. Az év legjelentősebb fogyatkozása egy mindössze néhány százalékos napfogyatkozás lesz, melyet január 15-én hajnalban figyelhetünk meg, közvetlenül napkelte után. Kalendáriumunk részletesen foglalkozik a 2010-es év égi és földi csillagászati eseményeivel, évfordulóival. Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka - és természetesen a kötet lezárásáig előre jelezhető - égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2010-es kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok, bár olvasóink visszajelzései alapján valamivel több táblázatos adatot közlünk, mint a 2008-as és a 2009-es kötetekben. így például részletesebb üstökös-előrejelzéseket közlünk, valamint jelentkezünk egy jelentősen átdolgozott meteorraj-táblázattal. Ugyancsak olvasói igényre ismét közöljük a bolygók láthatósági ábráit, a korábban megszokottnál tetszetősebb megjelenéssel.