kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![B. Radó Lili - Mindent tudok 1934. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/558/3361558.jpg "B. Radó Lili - Mindent tudok 1934. [antikvár]")
Mindent tudok 1934. [antikvár]
B. Radó Lili, Bagyó János, Bodor Pál, Elek Artur, Fehérvári Aladár, Feldmann Sándor, Feleki Sándor, Grünbaum Ernő, Herendi Artur, ifj. Nagy Endre, Kóbor Tamás, Komáromy Zoltán, Mangold Béla Kolos, Márai Sándor, Nádor Jenő, Orosz Jenő, Pánczél Lajos, Sásdi Sándor, Strém István, Strém Zoltán, Széchényi Éva, Szomory Emil, Szőllősi Zsigmond, Varannai Aurél, Vázsonyi Endre, Wallesz Jenő, Zadányi Loránd, Zill András, Zsolt Béla
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4300 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Mindent tudok 1934. [antikvár]
Szerző:
B. Radó Lili
,
Bagyó János
,
Bodor Pál
,
Elek Artur
,
Fehérvári Aladár
,
Feldmann Sándor
,
Feleki Sándor
,
Grünbaum Ernő
,
Herendi Artur
,
ifj. Nagy Endre
,
Kóbor Tamás
,
Komáromy Zoltán
,
Mangold Béla Kolos
,
Márai Sándor
,
Nádor Jenő
,
Orosz Jenő
,
Pánczél Lajos
,
Sásdi Sándor
,
Strém István
,
Strém Zoltán
,
Széchényi Éva
,
Szomory Emil
,
Szőllősi Zsigmond
,
Varannai Aurél
,
Vázsonyi Endre
,
Wallesz Jenő
,
Zadányi Loránd
,
Zill András
Zsolt Béla
Kiadó: Ujság Részvénytársaság
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 150 mm x 230 mm
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Vázsonyi Endre (Budapest, 1906. jan. 6. – Bloomington, Indiana, USA, 1986. dec. 7.), újságíró, műfordító, kritikus, Dégh Linda etnográfus férje.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............