kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Barát Endre - Modern írók dekameronja [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/204/3412204.jpg "Barát Endre - Modern írók dekameronja [antikvár]")
Modern írók dekameronja [antikvár]
Barát Endre, Békessy Imre, Bihari Klára, Bodor Pál, Cziráky Imre, Darkó István, Devecseri Gábor, Elek Artúr, Fedor Ágnes, Feleki Sándor, Gál Vilmos, Győry Dezső, Havas Jenő, Kelembéri Sándor, Kemény János báró, Kóbor Tamás, Lőrincz Mária, Márai Sándor, Mécs László, Nagy Endre, Neubauer Pál, Neufeld Ármin, Nyirő József, Rácz Pál, Radó Imre, Sásdi Sándor, Strém István, Szántó György, Szász Zoltán, Szegedi Emil, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Szomory Emil, Szőllősi Zsigmond, Tamás Mihály, Tamási Áron, Vándor Kálmán, Vázsonyi Endre, Wallesz Jenő, Zsolt Béla
Részlet:
Ada és Ede
Ebéd után az uriszobában, feketekávé mellett Ada cigarettázik és az ablakba bámul, melyen keresztül semmi sem látszik, amit érdemes nézni. Ede hátradőlve szivarral a szájában Adát nézi és egyet ásit.
Ada: Unatkozól?
Ede: Nem én. Talán te?
Ada: Én sem.
Ede: Mit gondolsz, csak kifogás a Miklós influenzája?
Ada: Nem hinném, hogy nálunk ebédelni olyan kin volna, mely alól kifogással kellene kibujni.
Ede: Hm...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Ada és Ede
Ebéd után az uriszobában, feketekávé mellett Ada cigarettázik és az ablakba bámul, melyen keresztül semmi sem látszik, amit érdemes nézni. Ede hátradőlve szivarral a szájában Adát nézi és egyet ásit.
Ada: Unatkozól?
Ede: Nem én. Talán te?
Ada: Én sem.
Ede: Mit gondolsz, csak kifogás a Miklós influenzája?
Ada: Nem hinném, hogy nálunk ebédelni olyan kin volna, mely alól kifogással kellene kibujni.
Ede: Hm...
Termékadatok
Cím: Modern írók dekameronja [antikvár]
Szerző:
Barát Endre
,
Békessy Imre
,
Bihari Klára
,
Bodor Pál
,
Cziráky Imre
,
Darkó István
,
Devecseri Gábor
,
Elek Artúr
,
Fedor Ágnes
,
Feleki Sándor
,
Gál Vilmos
,
Győry Dezső
,
Havas Jenő
,
Kelembéri Sándor
,
Kemény János báró
,
Kóbor Tamás
,
Lőrincz Mária
,
Márai Sándor
,
Mécs László
,
Nagy Endre
,
Neubauer Pál
,
Neufeld Ármin
,
Nyirő József
,
Rácz Pál
,
Radó Imre
,
Sásdi Sándor
,
Strém István
,
Szántó György
,
Szász Zoltán
,
Szegedi Emil
,
Szenes Piroska
,
Szombathy Viktor
,
Szomory Emil
,
Szőllősi Zsigmond
,
Tamás Mihály
,
Tamási Áron
,
Vándor Kálmán
,
Vázsonyi Endre
,
Wallesz Jenő
Zsolt Béla
Kiadó: Ujság
Kötés: Félvászon
Méret: 210 mm x 290 mm
Gál Vilmosnak hívnak, 1972-ben születtem Budapesten. Dunaharasztin élek a feleségemmel és a lányommal, Veronikával. Nagyobbik lányom, Petra már felnőtt nő.
Történelem-Muzeológia szakot végeztem az ELTE BTK-n, majd három év tanárkodás után felvettek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Mind a mai napig ott dolgozom, jelenleg a Modernkori Főosztályt vezetem. Sok tudományos cikkem jelent meg történész-muzeológusként. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen számos nagy kiállítást rendezhettem a Nemzeti Múzeumban, és egy komolyabb monográfiám is megjelent. Valamiért mégis a szépírás felé húz/húzott a szívem. Elsősorban történelmi regényeket szerettem volna írni, és az utóbbi tizenegy évben, ha nem is átütő sikerrel, de azért néhány művem megjelent. Lásd alant: - 2013-ban a L’Harmattan kiadó gondozásában jelent meg első regényem Antantmisszió címmel, amely az 1919-es román megszállás idején játszódik.
- 2017-ben jelent meg második regényem A lengyel freskó címen (Historycum kiadó), amely a második világháború elején hazánkba menekült lengyelek életének mindennapjaiba nyújt bepillantást egy család történetén keresztül.
- 2019 novemberében jelent meg következő, Báthory István életét feldolgozó történelmi regényem, Báthory – A korona ára címmel a Rézbong Kiadó gondozásában.
- 2020 novemberében ezt követte a Báthory István életét feldolgozó történelmi regényem második kötete, Báthory – A katonakirály címmel, szintén a Rézbong Kiadó gondozásában.
- 2021-ben a Lazi kiadónak köszönhetően jelent meg az A latrok ideje – Erdély 1848-1849 című történelmi regényem, amely a szabadságharc alatt az erdélyi magyarok ellen elkövetett bűnöket állította a középpontba.
- 2022-ben a Holnap Kiadó égissze alatt jelent meg a Jövőre hátraszaltó! című ifjúsági regényem
- A Történelmi Regényírók Társasága 16 írója által közösen írt regény (Buda&Pest – Egy város zivataros századaiból) egyik szerzője vagyok.
Novelláim évek óta megjelennek a Helyőrség print és online felületein.
A Magyar Írószövetség tagja vagyok.
Történelem-Muzeológia szakot végeztem az ELTE BTK-n, majd három év tanárkodás után felvettek a Magyar Nemzeti Múzeumba. Mind a mai napig ott dolgozom, jelenleg a Modernkori Főosztályt vezetem. Sok tudományos cikkem jelent meg történész-muzeológusként. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen számos nagy kiállítást rendezhettem a Nemzeti Múzeumban, és egy komolyabb monográfiám is megjelent. Valamiért mégis a szépírás felé húz/húzott a szívem. Elsősorban történelmi regényeket szerettem volna írni, és az utóbbi tizenegy évben, ha nem is átütő sikerrel, de azért néhány művem megjelent. Lásd alant: - 2013-ban a L’Harmattan kiadó gondozásában jelent meg első regényem Antantmisszió címmel, amely az 1919-es román megszállás idején játszódik.
- 2017-ben jelent meg második regényem A lengyel freskó címen (Historycum kiadó), amely a második világháború elején hazánkba menekült lengyelek életének mindennapjaiba nyújt bepillantást egy család történetén keresztül.
- 2019 novemberében jelent meg következő, Báthory István életét feldolgozó történelmi regényem, Báthory – A korona ára címmel a Rézbong Kiadó gondozásában.
- 2020 novemberében ezt követte a Báthory István életét feldolgozó történelmi regényem második kötete, Báthory – A katonakirály címmel, szintén a Rézbong Kiadó gondozásában.
- 2021-ben a Lazi kiadónak köszönhetően jelent meg az A latrok ideje – Erdély 1848-1849 című történelmi regényem, amely a szabadságharc alatt az erdélyi magyarok ellen elkövetett bűnöket állította a középpontba.
- 2022-ben a Holnap Kiadó égissze alatt jelent meg a Jövőre hátraszaltó! című ifjúsági regényem
- A Történelmi Regényírók Társasága 16 írója által közösen írt regény (Buda&Pest – Egy város zivataros századaiból) egyik szerzője vagyok.
Novelláim évek óta megjelennek a Helyőrség print és online felületein.
A Magyar Írószövetség tagja vagyok.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Vázsonyi Endre (Budapest, 1906. jan. 6. – Bloomington, Indiana, USA, 1986. dec. 7.), újságíró, műfordító, kritikus, Dégh Linda etnográfus férje.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............