Néprajzi értesítő LVII. [antikvár]

NÉPRAJZI ÉRTESÍTŐ Em Egy németalföldi eredetű magyar népi bútor: a csuklós támlájú pad A csuklós támlájú pad, ez az egykori Magyarország nagy területein széles körben elterjedt ülőbútor, a magyar népi kültúrának azon figyelemre méltó alkotóelemei közé tartozik, amelyeknél amellett, hogy pontosabban meghatározható a végső származáshely, a keletkezés időpontja és körülményei, az ide-érkezés útvonala is nagy valószínűséggel megrajzolható, és lényegében ismertek az átvételben és átadásban részt vevő társadalmi rétegek.^ Az efféle beszédes tárgyak kínálta tanulságok fontosságát aligha szükséges különösebben bizonygatni. Hiszen, noha a műveltségi javaink története nagyrészt átadások és átvételek láncolata, és nem kevés kutatómunka fekszik az ebből következő problémák megoldásában, nagyon is ritkák az olyan esetek, amikor az egyes meghatározott kulturális vándorelemeknél a hazánkba való átszármazásnak és befogadásuknak a folyamata is közelebbről kitapintható. 1. A legkorábbi olyan dokumentumok, amelyek az ilyen, csuklós kar segítségével az ülésdeszka túlsó oldalára átbillenthető támlájú pad meglétéről tudósítanak, Németalföld területéről, a XV. század első feléből mutathatók ki (1., 3. és 8. ábra). A más országokból származó emlékanyag ehhez képest mind többkevesebb késéssel jelentkezik, s ez a tény egyértelműen jelzi azt, hogy a padtámla ily módon való megszerkesztésének a gondolata Németalföldön fogalmazódott meg. 1.1. Kialakulásának az idején ez a sajátos támlamegoldás —• a korai megjelenítéseken megfigyelhető tárgyi környezetből ítélve — a városi polgárság lakásának a kényelmét szolgáló újítás volt. Az a szükséglet, amely életre hívta, miként a képekről leolvasható, a kandalló előtti melegedés zavartalansága volt ¦— amint ezt már jó száz éve, a bútortörténeti kutatások megindulása idején, a középkori francia változatokkal kapcsolatban Eugene Emánuel VIOLLET-LE-DUC megállapította.2 Ennek az újításnak a segítségével elkerülhetővé vált a kandalló előtt elhelyezett terjedelmes és nehéz támláspadok időről időre szükségessé váló megfordítgatása okozta kényelmetlenség. Ugyanis a sugárzó hő egyenlőtlen elosztásából fakadó hátrányokat a tűz elé állítani szokott ellenzők (lásd pl.: 8. ábra) nem tudták kiküszöbölni, és a kandallóhoz húzódók rákényszerültek az ülés irányának a váltogatására. Ezenkívül az étkezés idejére is 1 Az itt közölt munka kiszélesített és átdolgozott változata annak a dolgozatnak, amely a K. C. Peeters professzor 70. születésnapja alkalmából összeállított, megjelenés alatt lévő emlékkönyv számára készült. 2 VIOLLET-LE-DUC, 1858: 105.