Néprajzi értesítő LXXIV. [antikvár]

u. KERÉKGYÁRTÓ ADRIENNE A CSÍKIAK NEGYEDFÉLMEGYE HAVASÁRÓL Adatok egy székely-birtokközösség történetéhez Már az inventáriumokkal foglalkozó tmulmányom bevezető soraiban említést tettem az 1940-es évek legelején Csíkmenaságon az Országos Táj- és Népkutató Intézet megbízásából végzett gyűjtőútunkról, melynek vezetésére Újvári Bélát kérték fel, aki az írásos emlékekkel is foglalkozott (U. KERÉKGYÁRTÓ 1989. 71). Eközben jutottak kezébe a Negyedfélmegye Havasával kapcsolatos iratok: nyolc nagy ívpapírra írt, elszürkült kézírásos szöveg, mely az ősi Jakab család levelesládikájából került elő erősen összehajtogatott állapotban. Mivel a családnak erre már nem volt szükség^, - szeretettel - át is adták. A gyűjtőtábor tagjai a helyszíni gyűjtés minden percét ki akarták használni, ezért amikor kitűnt, hogy ezzel az okkatanyaggal való foglalkozás többirányú körültekintést és huzamosabb időt igényel - a későbbi feldolgozás reményébén -, visszaérkezve Budapestre, beadtuk az Intézet adattárába. Ez az anyag is, akárcsak az inventáriumok, több évtizedes hányattatás, lappangás után került a Néprajzi Múzeum Adattárába. Közben az idő eljárt, Újvári Bélának az okiratok feldolgozására a sors nem adott időt. Igy, több mint negyvenöt év után, én kísérelem meg az iratok feldolgozását. Eredetileg csupán a fellelt szövegnek kommentár nélküli közreadását terveztem, de a behatóbb foglalkozás során felismertem, hogy ezt a hitelesített oklevélsort bizonyos eseményekkel kapcsolatosan állították össze. A háttéresemények kibogozására, a mondatok jelentéstartalmának magyarázatára, az előttem ismeretlen, homályos összefüggések felismerésére kellett törekednem. Mindezt természetesen csak kiegészítő, felvilágosítást nyújtó forrásanyag ismeretében kísérelhettem meg. Ahogy nőtt, gazdagodott anyagismeretem, úgy erősödött meg bennem a felismerés, hogy ez a néhány 16-17. századi szöveg sok értékes mozzanatot őrzött meg a székelység összefonódott jogi és közigazgatási életrendjéből, a régi hagyományt őrző jogszokásaiból, becsületes munkájában igazságosságra törekvéséből, az életadta nehézségeknek önerőből történő, józan eszére hallgató megoldásaiból. Tanulmányom összeálh'tása során éppen ez utóbbi jegyekre támaszkodva, főként a néprajz körébe vágó elemeket emelem ki, és törekszem a 16-17. századbeli Negyedfélmegye közbirtokossága életének egy részletét bemutatni. Első lépésként össze kell vetnem a Negyedfélmegye Havasaival kapcsolatosan már megjelentetett okleveleket a Menaságon fellelt okiratokkal. A Magyar Erdészeti Oklevéltárban Tag4nyi Károly egy keltezés és helymegjelölés nélküü, 1620 köriilinek jelzett oklevélszövcget közöl: „Menaság, Mindszent, Szentlélek,