Néprajzi értesítő LXXXV/2003 [antikvár]

Fejős Zoltán Tisztelgés egy életmű előtt A Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztálya és a Néprajzi Múzeum 2003. március 12-én egész napos tudományos ülést rendezett a 2002. június 25-én elhunyt K. Csilléry Klára emlékére. A Néprajzi Értesítő jelen számában közzétett első négy tanulmány az ezen a rendezvényen elhangzott előadás írott változata, melyekhez további négy értekezés kapcsolódik. Témaválasztásuk, feldolgozásmódjuk, szemléletük alapján az itt közreadott írások szerzői mind Csilléry Klára nyomdokain járnak, így az ő szellemében született munkákkal igyekszünk szerény eszközeinkkel megemlékezni tudományos munkásságának jelentőségéről. Az alábbi sorok az emlékülés bevezetőjének némileg módosított, kiegészített változatát jelentik. Csilléry Klárát 1993-ban köszöntötték kollégái, tisztelői, barátai hetvenedik születésnapján. Ebből az alkalomból a Néprajzi Értesítő Történeti népművészet címmel válogatott összeállítást közölt a Barokk a magyar népművészetben című, az évben rendezett konferencia előadásaiból. Tíz év múltán, idén már nincs módunk arra, hogy 2003. augusztus 30-án, nyolcvanéves születésnapján ismét felköszöntsük, s - önző módon - újabb, várva várt munkák befejezésére biztassuk. Ezt persze inkább csak jelképesen érthetjük, hiszen^leginkább Ő volt az, aki minket biztatott újabb és újabb megoldatlan kérdések kutatására, s Ő maga cseppet sem szorult töretlen munkakedve megerősítésére. Mindnyájan tudjuk: érezte tudása átadásának felelősségét. Ha a nyolcvanéves születésnapi ünnepségnek sajnos el is kell maradnia, terveink szerint a Néprajzi Múzeum 2004 folyamán egy kamarakíállítással és az ácsolt bútorokról írt munkáinak kiadásával emlékezik Csilléry Klárára. Ebben a kiadványban az 1947-ben, a Képzőművészeti Főiskolán készült publikálatlan szakdolgozatát s az annak háttereként készített illusztrációit, művészi akvarelljeit is közzétesszük. A mostani konferencia előadói elsősorban néhány általa kezdeményezett kutatás eredményeinek ismertetésével próbálnak felidézni olyan kérdéseket, melyek Csilléry Klára számára fontos tudományos problémának számítottak, vagy még nem voltak kellően kutatottak, s ezek elkészítésére Ő biztatta a szerzőket. A tíz évvel ezelőtti kötetben Hofer Tamás köszöntő szavai méltatták Csilléry Klára munkás- ' i'(' ságát. Elsősorban azokat a vonásait villantotta fel, melyek nyomán a népi kultúráról alkotott korábbi képünk megváltozott, s melyek számottevő hatással voltak a háború utáni magyar néprajz átalakulására. Összegzően a látókör társadalmi, földrajzi, történeti kiszélesítését hangsúlyozta, ezenfelül azt, hogy Csilléry Klára milyen nagy mértékben bővítette a földolgozott forrásanyagot, és milyen tökélyre fejlesztette a „kutatói mesterség" fogásait. Munkáit a történeti szemlélet és a művészettörténeti felkészültség kölcsönössége jellemezte, mely ugyanakkor érzékeny társadalmi látásmóddal ötvöződött. Ma a sajnálatosan lezárt életmű már befejezett egészként áll előttünk. így kell egyes témáihoz hozzászólni, az egyes általa kitűzött szakmai problémák megoldásához hozzákezdeni - biztató szó, megértő kritika és a hallatlanul gazdag tárgyi tudás önzetlenül felkínált ismeretei nélkül. Mielőtt meghallgatjuk az előadókat, arra szeretném bátorítani az egybegyűlteket, hogy gondolkodjunk el azon, vajon miképpen lehetséges egy példaértékű tudományos pálya nyomdokait követni. Úgy vélem, három jellemző módon viszonyulhatunk s viszonyulunk egy-egy lezárt tudományos életműhöz. Ezek kapcsolatban vannak egymással, következhet is egyik a másikból, de nem okvetlenül feltételezik egymást. Röviden: egy életművet vagy megbecsülünk, vagy megismerjük, vagy megítéljük azt, s ezek egymással többféle módon összekapcsolódhatnak. Olyannyira, hogy a három attitűd szinte egybeolvad, s alig vesszük észre, hogy három eltérő hangsúlyról van szó. A megbecsülés egyaránt vonatkozhat az életmű tartalmára és az alkotó személyiségére. A megbecsülést leginkább a személyes ismeretség és kapcsolat alapozza meg. Klári néni tudását, egyéniségét az élénk szakmai beszélgetések, a nagyszerű előadások, olvasmányok révén mind-