kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Ország-világ almanach 1910 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/837/4170837.jpg "Ábrányi Emil - Ország-világ almanach 1910 [antikvár]")
Ország-világ almanach 1910 [antikvár]
Ábrányi Emil, Alba Nevis, Ambrus Zoltán, Bányász László, Berczik Árpád, Bodor Aladár, Bródi Miksa, Bródy Sándor, Büky György, D. Lengyel Laura, F. Kaffka Margit, Feleki Sándor, Gyóni Géza, Hangay Sándor, Harsányi Kálmán, Herczeg Ferenc, Horváth Ákos, Ifj. Hegedűs Sándor, Ignotus, Kóbor Tamás, Kozma Sándor, Lápossy Hegedűs Jánosné, Lux Terka, Mikszáth Kálmán, Morócz Jenő, Nil, Orelly, Pakots József, Pálfy István, Peterdi Andor, Révai Károly, Rudnai Győző, Rudnyánszky Endre, Sz. Nogáll Janka, Szomory Dezső, Timár Szaniszló, Váradi Antal, Vértesi Arnold, Vértesy Gyula, Zöldi Márton
I.
Ha téged egyszer elveszítenélek
Te jó, te hűl Te kristálytiszta lélek!
Csak akkor tudnám, hogy mily boldog voltam,
Mikor mosolygó arcodat csókoltam...
Mikor hallgattam csengő, üde hangod,
Mint ébredő a hajnali harangot...
Mikor tündöklő, szép, okos szemed
- Ó drága szem! - köszöntött engemet.
Ahányszor mentem, és ahányszor jöttem,
És fényessé tett mindent körülöttem!...
II.
Ha eltávoznál, messze, más világba.
Ha egyedül mennél az égbe fel:
Csak akkor tudnám, hogy mily boldog...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
I.
Ha téged egyszer elveszítenélek
Te jó, te hűl Te kristálytiszta lélek!
Csak akkor tudnám, hogy mily boldog voltam,
Mikor mosolygó arcodat csókoltam...
Mikor hallgattam csengő, üde hangod,
Mint ébredő a hajnali harangot...
Mikor tündöklő, szép, okos szemed
- Ó drága szem! - köszöntött engemet.
Ahányszor mentem, és ahányszor jöttem,
És fényessé tett mindent körülöttem!...
II.
Ha eltávoznál, messze, más világba.
Ha egyedül mennél az égbe fel:
Csak akkor tudnám, hogy mily boldog voltam,
A legjobb asszonyt én vesztettem el!...
Termékadatok
Cím: Ország-világ almanach 1910 [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Alba Nevis
,
Ambrus Zoltán
,
Bányász László
,
Berczik Árpád
,
Bodor Aladár
,
Bródi Miksa
,
Bródy Sándor
,
Büky György
,
D. Lengyel Laura
,
F. Kaffka Margit
,
Feleki Sándor
,
Gyóni Géza
,
Hangay Sándor
,
Harsányi Kálmán
,
Herczeg Ferenc
,
Horváth Ákos
,
Ifj. Hegedűs Sándor
,
Ignotus
,
Kóbor Tamás
,
Kozma Sándor
,
Lápossy Hegedűs Jánosné
,
Lux Terka
,
Mikszáth Kálmán
,
Morócz Jenő
,
Nil
,
Orelly
,
Pakots József
,
Pálfy István
,
Peterdi Andor
,
Révai Károly
,
Rudnai Győző
,
Rudnyánszky Endre
,
Sz. Nogáll Janka
,
Szomory Dezső
,
Timár Szaniszló
,
Váradi Antal
,
Vértesi Arnold
,
Vértesy Gyula
Zöldi Márton
Kötés: Félvászon
Méret: 200 mm x 280 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............