Portus 1998. december [antikvár]

0'reiottmeELŐSZÓPortuSjMSj m. 1. kikötő, rév. 2. transl. menedékhelyuem Dii oderunt, editorem fecerunl A szövegyálogatás és -gondozás (értsd: [hadakozás szerzőkkel, szórenddel, határidőkkel stb.) után nincs más hátra, mint előszót kanyarítani a kötet élére. Azaz: meghatározni a félévkönyv létrejöttének okát és céljait. Egyszersmind utalni a válogatás szempontjaira is.Nos. A feladat adott, ahogy az immár 103 éve alapított tanintézet is a maga hagyományaival, lehetőségeivel és korlátaival: a diákszállóból 1958-tól fokozatosan ismét szakkollégiummá szervezett Eötvös József Collegium. Középiskolai tanárok magasszintű képzésére hozták létre az alapítók; több tanulmány, regény - újabban dokumentumfilm - dolgozta fel a hajdanvolt elitképző és 1950-es felszámolása történetét. A jelen Collegiumáról azonban kevés szó esik, s ha mégis, nemegyszer fanyalogva említik az emlékezők és a kívülállók. Vagy azért, mert - mint utóbbiak -kevéssé ismerik, vagy tán azért, mert - mint elóljbiek - hajdani eszményeiket kérik rajta számon.Nem érzem tisztemnek, hogy az elmúlt negyven év tehetséges növendékeit, a magyar tudományos és művészeti élet meghatározó személyiségeit felemlegessem. Sokkal fontosabbnak érzem, hogy felmutassak valamit a mai Eötvös Collegiumból.Társaimmal 1997 őszén - Szeredy Ádám és Visi Tamás ötletét követve - elhatároztuk, hogy saját lapot készítünk. Nagy tervekkel indultunk; az elsődleges szempont az volt, hogy nem akarunk tisztán helyi érdekű folyóiratot kiadni. Egy félévkönyv (mely szűkös anyagi lehetőségeink miatt is fél évkönyv) azonban szükségszerűen összegző jellegű; készítői valamennyien collegisták, egyazon szellemi közeg részesei. E népségnek pedig nehéz kimozdulni a Collegium falai közül A Portus első számának alapja az 1998. áprilisi Eötvös-pályázat szépirodalmi kategóriájának anyaga. Ezenkívül néhány esszét, fordítást, s egy riportot is közlünk jelzéseként annak, hogy élünk.Távolabbi terveink szerint a tudomány és művészet egyenlő arányban jelenne meg a lapban, hűen a hely szelleméhez. Ahhoz a szellemhez, mely elevenen hat ma is; ott, ahol a mítoszok születni szoktak.Nyájas olvasó! Hajózz velünk!n.