Pro Philosophia Évkönyv 2018. [antikvár]

ElőszóKutatótársaságunk, a Michael Benedikt Közép- és Keleteurópai Felvilágosodás-kutató Társaság elnöksége és egész tagsága 2015 tavaszán úgy határozott, hogy a jeles francia filozófusok, Helvetius és Condillac születésének 300. évfordulójára nemzetközi emlékkonferenciát szervez. Ezzel a döntéssel folytatni kívántuk azt a szép sorozatot, amit a Kolozsvári Egyetem szervezésében követett Társaságunk a nagy Francia Felvilágosodás jeles alakjairól rendezett konferenciákkal: méltatva, megünnepelve Rousseau és Diderot évfordulóját. Helvetius és Condillac késői magyar megjelenése azt vonta maga után, hogy ismertségük jóval kisebb, mint a nagy francia felvilágosodás-nemzedéké, és ezt csak tetézi, hogy kézikönyv-irodalmunk mindmáig méltatlan rövidséggel ad hírt róluk. A filozófiatörténeti irodalomban valójában mindkettőjüket méltóbb piedesztálra állították: Bentham például azt írta, hogy ami Bacon volt a fizika, az Helvetius volt az erkölcsi világ számára". Úgyszintén Helvetius nevéhez kapcsolják a felvilágosodás nevelés-elméletét, pl. azt a gondolatot, hogy még az alkotó zseni is nevelés eredménye. - Ugyanakkor az egységes antropológia felé tett lépései sem voltak jelentéktelenek, és ezeket Heller Ágnes méltányolta a Reneszánsz ember című művében. Ami Etienne Bonnet Condorcet illeti, az ő jeles szerepe a filozófiai antropológia gondolatának előre vitelében ugyancsak az elismerést érdemlők közé tartozik. Már Herder kitűzi maga elé azt a célt, hogy az ő nyomán járjon el: pl. a nyelv keletkezésének a problémájában.Ernst Cassirer, a XX. század jeles kultúrfilozófusa, mindkettőjük antropológiai érdemét kiemeli (Versuch über den Menschen, Einführung in die Philosophie der Kultur. Félix Meiner Hamburg 1996.). A konferencia előadásai kísérletet tettek a két jeles francia szerző életművének újszerű értelmezésére. Rathmann János előadásában kevésbé méltányolta Condillacnak a szenzualizmus francia megújításában betöltött szerepét. Inkább azt a fordulatot emelte ki, amelyet Az emberi ismeretek eredetéről (1746) c. írásában, az ún. második metafizika" kiemelésével hozott, ami valójában az emberhez való - szókratészi - visszafordulást jelentette, és hozzájárult ahhoz, hogy az antropodiceából végül kialakulhasson egy filozófiai antropológia. Kiss Endre Condillac empirizmusa" címmel tartott előadásában a Condillac-hoz kapcsolódó ideológia-fogalom keletkezés- és fejlődéstörténetéről szólt. Hangoztatta, hogy Condillac ideáltipikus és megkerülhetetlen szerző az újkori európai filozófiatörténetben, s hagyománya és elismertsége változatlan Kanttól Machig és Nietz-schéig. Emiatt is kerül bele erőteljesen Lenin politikai indíttatású filozófiai fellépése a Materializmus és empiriokriticizmus" c. meghatározó müvében. Condillac filozófiai nagyságát - és ez Kiss Endre eredeti álláspontjának tekinthető - csak részben alapozza meg a szenzualizmus, azaz a kritikai empirizmus paradigmájának történetében játszott pozitív szerepe. Talán ennél is jelentősebb volt filozófiai következetessége és az ebből adódó kivételes kreativitása. Miközben ugyanis ragaszkodik a5