Református Évkönyv 2009 [antikvár]

Püspöki jelentés az 52. feketicsi zsinatra Atyák és Testvérek! Isten Igéjének drága üzenetét szeretném most átadni Nektek. Hallgassuk meg a Zsoltárok könyve 52. részének 10. és 11. versét: "Én pedig mint zöldellő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében örökkön örökké. Áldlak Téged Uram, örökké, hogy így cselekedtél, nevedben remélek, mert jóságos vagy a te híveid előtt"... Mint Isten népe, mindig is, minden érzésünkkel azt óhajtottuk, hogy egyházunk fejlődjön, szépüljön, gyarapodjon. Mai Zsinatunkon is számadást veszünk arról, hogy ez így történt-e és ha nem történt minden területén egyházi életünknek, akkor bűnbánatot kell tartanunk és Isten kegyelmét kérnünk a megjobbulásra. Isten kegyelme akkor lesz velünk, ha benne bízunk egyedül. Ha magunkban bízunk, vagy a testvéri közösség nélkül, saját erőnkre hagyatkozva végzünk munkát, ott nem lesz zöldellő olajág életünkből. Csak akkor növekedünk, fejlődünk, ha testvéri jobbot nyújtva vagy elfogadva együttes bizalommal vagyunk Istenünkbe, aki minden jó, szép és üdvös dolgot képes egyedül megoldani, véghezvinni egyházi, családi vagy egyéni életünkbe is!